A hétvégén közzétették a termékdíjas szabályozás végrehajtásának alapjául szolgáló Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv 2. változatát. A dokumentumban megtalálhatók a 2012-es évre vonatkozó begyűjtési - hasznosítási arányok, valamint a szolgáltatás megrendelés alapjául szolgáló finanszírozási előirányzatok. A dokumentum letölthető innen.

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet ad tájékoztatást. A rendelet az 1. sz. mellékletben sorolja fel azokat a tevékenységeket (mezőgazdaság, halászat, bányászat, feldolgozó ipar stb.) amelyek mindenképp környezeti hatásvizsgálat kötelesek. A tevékenység megnevezése mellett megadja azt a küszöbértéket, ill. feltételt, amelytől a beruházás a melléklet hatálya alá tartozik.

Az átfogó környezetvédelmi engedélyek mellett léteznek egyes szakterületi engedélyek, ezek közül az egyik a helyhez kötött pontforrás engedélyezés. A helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítéséhez, meglévő bővítéséhez, korszerűsítéséhez, technológiaváltáshoz, működésének megkezdéséhez a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

Közeleg a légszennyező pontforrásokra vonatkozó március 31-i éves környezetvédelmi bejelentési határidő!

A tiszta levegő kifejezésére használt ’ózondús’ kifejezés félrevezető, mert az oxigén háromatomos molekulája az ózon, szúrós szagú, erős oxidáló hatású, kis mennyiségben is mérgező gáz.

Egy 2010 évi hollandiai felmérés alapján, az ország bejelentett foglalkozási megbetegedései között első helyen a zaj okozta halláskárosodás szerepelt, mint rendellenesség. A munkahelyi zaj expozíció okozta halláskárosodás az összes bejelentett esetnek csaknem felét okozta.

Panelházak szellőztetésével kapcsolatban egyre több probléma merül fel. Egyes helyeken arra panaszkodnak, hogy a motorok, amik a szellőztetésért felelnek, akkora huzatot csinálnak, hogy télen, a fűtési időszakban lehűtik a lakás levegőjét. Máshol a nagy villanyszámla miatt kikapcsolják őket, ezzel nem kívánt szagokat, kellemetlenségeket okozva a lakóknak.

Ha a zajexpozícióból eredő kockázatot más intézkedéssel nem lehet megelőzni, akkor a munkavállalót - a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével – megfelelően illeszkedő egyéni hallásvédő eszközzel kell ellátni: