Egy kvíz kérdés: Mi a közös Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Szabó Lőrincben? Természetesen a felsorolt jeles irodalmárok a Nyugat folyóirathoz köthetők. Azonban van egy másik szomorú egyezés is, mindhárman erős dohányosok voltak, Babits 57 évesen gégerákban, Kosztolányi 51 évesen ínyrákban, Szabó Lőrinc 57 évesen tüdőrákban halt meg.

A dohányzás ártalmasságáról már századokkal korábban is tudtak, mint a XVII. századi I Jakab király intelme szerint: „azon olajos korom, mely némely dohányosok belsejében találtatott, miután halálukat követően megnyittattak… a szokás, mely gyűlöletes a szemnek, utálatos az orrnak, káros az agynak és veszélyes a tüdőre…”.
Az első tiltó rendelkezés a náci Németországban született meg, a közintézményekben általános rendeltek el. A tiltás a dohányfüst állat kísérletekben tapasztalt rákkeltő, szívbetegséget okozó és kedvezőtlen terhességi hatásával függött össze.

A második világháborút követő negyven évben sajnos a dohányzás nagy népszerűségének, hatásos reklámjának és a dohánygyárak nagy lobbiereje miatt a kormányok a cselekvésben csak a jövedéki adóztatásig jutottak el. 1964-ben az Egyesült Államok tisztiorvosának jelentése kitért a dohányzás és a rák közötti kapcsolatra. Itt már a kilencvenes években lehetett látni a manhattani elegáns bank előtti járdán jól öltözött hölgyeket, urakat dohányozni, ugyanis belül már akkor tiltva volt.
1967-ben az Egyesült Államokban betiltották a rádióban és televízióban a dohány termékek reklámozását.
1991-ben az Európai Unióban is tilos a televízióban, majd 2005-től kezdve az interneten, a nyomtatott sajtóban és a rádióban is. (Szomorú aktualitás, hogy a cigarettát Marlboro Man-ként nagy sikerrel reklámozó színész is tüdőrákban halt meg.)
Az első ország Írország volt közhasználatú zárt terekben a dohányzás tilalmát. Ezt sok ország követte. A legnagyobb harc mindig a vendéglátóhelyek füstmentessé tétele körül zajlott, a dohánygyárak által háttérből támogatott forgalom csökkenési riogatással. Az azóta napvilágot látott elemzésekből látható (amit persze a vendéglősök már régen tudtak) hogy a dohányzás tiltása nem csökkentette a vendéglátóhelyek forgalmát. Tegye mindenki a szívére a kezét füstös és büdös éttermet vagy a tiszta levegőjűt részesíti előnyben?

Hazánkban először a Munkavédelmi törvény rendelkezett a munkahelyi dohányzásról. A 1999. évi XLII törvény a szórakozóhelyek jelentős részében még engedte a dohányzást, de 2011-ben képviselői indítvány sokat lendített előre. A 2011. évi XLI törvény szerint 2012-től kezdve a tiltás minden munkahelyre, közösségi térre és közlekedési eszközre kiterjed. A kivételek szűkek, büntetés végrehajtó intézmények arra kijelölt helyein, továbbá a dohányzóként megjelölt szobákban és az úgynevezett szivarszobákban lehet dohányozni. De ide személyzet nem osztható be munkára, amíg a füstölgés folyik.

A munkahelyeken csak szabadtéren jelölhető ki dohányzóhely, a bejárattól legalább 5 méterre. Megjegyezzük, célszerű ezt a helyet a bejárattól illetve szellőztetésre használt ablakoktól távolabb kijelölni, ugyanis a huzathatás beviheti a füstöt az épületbe. Még szabadtéren sem jelölhető ki dohányzóhely iskolákban és egyéb fiatalkorúakkal foglalkozó helyeken és a betegellátásban. Munkavállalók kezdeményezésére és egyetértésével a munkahelyet/telephelyet nem dohányzóvá minősítheti a munkáltató.

Folytatjuk. Legközelebb a dohányfüst egészségre gyakorolt hatásáról, a munkahelyi dohányzásról írunk.

Forrás: Munkavédelem és Biztonságtechnika 2011/2