A zaj élettani hatásai, védekezés szükségessége
A zaj fizikai adatai és embert terhelő hatása között kapcsolatot teremteni legalább három okból jelentős tudományos nehézséget okoz:
Az első nehézség, hogy a mérhető mennyiségek (például a hang intenzitása, frekvenciája, színképe, időtartama, belépési meredeksége stb.) együttesen okozzák a szervezeti hatásokat és nem világos, hogy melyik adat mennyiben járul hozzá a kellemetlenség keltéséhez.
A második nehézség, hogy ugyanazokat a szervezeti reakciókat, amelyeket a zaj okozhat, más okok (például dohányzás, megerőltető szellemi munka, rossz munkatársi vagy házastársi kapcsolat, netalán alkohol vagy narkotikum fogyasztása stb.) is előidézhetik. A részvételi arányok tisztázása szinte kibogozhatatlan, annál is inkább, mert minden tényező pontos felmérése egyénenként reménytelen.
A harmadik nehézség pedig, hogy az emberiség egésze statisztikai megállapításokra elég rossz közeg. Ennek egyik oka, hogy mindig vannak az átlagostól eltérő túlérzékeny és érzéketlen egyedek. A másik fontos ok – és ez a pszichológiában alapvető nehézség – hogy ugyanaz a személy is másként válaszol azonos hatásra, ha egyik vagy másik irányú szélsőséges lelkiállapotban van.
A hangokat, így a zajt is elsősorban a hallószerv érzékeli.
A zaj emberre gyakorolt hatása két területen jelentkezhet. Az egyik a hallószerv károsodása, ami először általában ideiglenes hallásküszöb-emelkedést okoz, később a hallósejtek pusztulásával visszafordíthatatlanná, gyógyíthatatlanná válik. A másik a fokozott energiafelhasználás az agy és idegrendszer működésében, ill. az irányítása alá eső funkciókban kiváltott változások, amelyek részben pszichikai, részben fiziológiai zavarokat okozhatnak.
A zaj emberre gyakorolt hatásait a következőképpen szokás csoportosítani:
alvás megzavarása – kb. 20–30 dB-től
pszichés terhelés, zavarás (ez a legszubjektívebb hatás) - kb. 25–40 dB-től
beszédérthetőség romlása – kb. 40–50 dB-től
hatások a vegetatív idegrendszeren keresztül – kb. 60–65 dB-től
halláskárosodás – kb. 85 dB-től ha rendszeres, 120–130 dB egyszeri impulzusra is
A zaj élettani hatásai:
- Időszakos hallásvesztés (halláscsökkenés) TTS (temporary threshold shift)
- Tartós hallásvesztés
- Maradandó hallásvesztés (halláskárosodás) PTS (permanent threshold shift)
Időszakos hallásvesztés:
- 0 dB-es hallásküszöb emelkedik (oka: a belső fül receptorsejtjeinek károsodása).
- Terhelés után 2 perccel mérik, mivel ekkor még nem indul meg a hallásképesség visszaállása.
- Okozhatja: 80 dB-es, 4 órán át ható, vagy 120 dB-es 3 percen át ható zaj.
Tartós hallásvesztés:
Ha a hallásvesztés a terhelés megszűnte után 16-40 óra alatt áll vissza az eredeti szintre.
Maradandó hallásvesztés
- Ha 40 órán túl sem áll vissza az eredeti hallásképesség
- Maradandó hallásvesztést okozhat a tartósan ható 85 dB feletti zajszint (elsősorban foglalkozási ártalom)
Fiziológiai / pszichológiai hatások:
30 – 65 dB közötti zaj:
- zavarja az alvást
- ingerlékenységet, fáradtságot okoz
- 55 dB fölött zavarja a nagy koncentrációt igénylő szellemi tevékenységet
65 – 85 dB közötti zaj:
- minden fajta szellemi tevékenység végzését zavarja
- a vegetatív idegrendszeren keresztül befolyásolja az egyes szervek működését (pl. növekszik a szervezet oxigénfogyasztása, emelkedik a vércukorszint)
85 dB fölötti zaj:
- bármilyen tevékenység végzését zavarja
Zajterjedés:
Adó
Emisszió
1. |
Vivő közeg
Transzmisszió
2.
|
Vevő
Immisszió
3.
|
A zajforrások által kibocsátott hangteljesítmény csökkentése:
- a forrás elsődleges feladatára vonatkozó teljesítményének csökkentése
- a zajforrások üzemidejének megváltoztatása
- mechanikai eredetű zajok csillapítása (karbantartás, kiegyensúlyozás)
- szerkezeti rezonanciák elkerülése (testhang- és rezgésszigetelés)
- áramlási zajforrások esetén a jellemző áramlási sebesség csökkentése
- termikus eredetű zajforrásoknál egyenletes hőfelszabadulás biztosítása
A másodlagos cél a hang terjedésének megakadályozása:
 Környezeti problémáknál a megfelelő védőtávolság megtartása - A zajforrás iránykarakterisztikájától függő sugárzási irány megválasztása
- Zajvédő tokozás (ablak)
- Zajvédő fal (hanggátlás)
- Falak, homlokzati szerkezetek és nyílászárók hanggátlásának növelése
- Légcsatornákban a terjedés megakadályozása
- Hangtompítók alkalmazása
A harmadlagos cél :
- A megfigyelő (egyén) védelme
Zajcsökkentési lehetőségek
-
emissziócsökkentés a zajforrásnál: kisugárzott zajteljesítmény csökkentése – aktív védekezés (pl. a berendezés vagy a technológia módosítása, gépjárműforgalom kitiltása)
-
transzmisszió csökkentése az átviteli úton: a zajterjedési viszonyok módosítása – passzív védekezés (pl. gépek tokozása, zajvédő falak)
-
immissziócsökkentés a vevőnél: a vevőt érő zajterhelés kiküszöbölése – passzív védekezés (pl. zajvédő sisak, füldugó)
|
