Gyakran nagy volumenű építkezéseket, átépítéseket végeznek sűrűn beépített, lakott belvárosias környezetben. Az ilyen jellegű beruházásoknál elengedhetetlen a környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele, a környezet egyes elemei és a lakosság minél kisebb terhelése érdekében.

A környezetvédelmi szempontokra már a pályázat kiírásakor gondolni kell és az elbírálási szempontok között szerepeljen az is, hogy a kivitelező mennyire tudja minimalizálni a környezetterheléseit az építkezés időtartama alatt. Az építkezések során elsősorban a levegő szennyeződhet, továbbá sor kerülhet zaj- és rezgéskibocsátásra, valamint veszélyes és nem veszélyes hulladékok képződésére.

Levegőtisztaság-védelem

A levegőterheltségi szint határértékeit a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet határozza meg. A védendő épületeknél megengedett immissziós határértékeket a jogszabály 1. melléklete részletezi.

Fontos, hogy az immissziós határértékek eredő értékek, a háttérterhelés és a beruházás által okozott terhelés együttesen sem haladhatja meg a megadott értékeket.
Mivel az építési munkák eltérő helyszíneken, viszonylag rövid ideig folynak majd, a beruházás időtartamára a 24 órás határértékeket adjuk meg, ill. a vizsgálat során is ezen átlagkoncentrációkat kell meghatározni.

A bontási és építési munkálatok által okozott légszennyező anyag terhelést elsősorban a területen dolgozó munkagépek munkavégzésekor keletkező szilárd anyag /por/ okozza.

Az előzetes számítások során a munkagépek által okozott immisszió legfeljebb a terhelhetőséggel megegyező mértékű lehet.

A kivitelezési munkák idején a levegő terheltség ellenőrző mérése során az összes immisszió legfeljebb a légszennyezési határértékkel megegyező mértékű lehet.

Zaj és rezgés elleni védelem

A zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. melléklete szabályozza. A zajterhelési határértéknek az épületek védendő homlokzata előtt, bizonyos védendő területek határán, vagy a védendő helyiségekben kell teljesülnie.

A határértékek megállapításánál figyelembe kell venni az építkezési munkák időtartamát, valamint a védett terület szabályozási terv szerinti funkcióját.

A zajterhelési határértékekkel, kapcsolatban fontos továbbá megjegyezni, hogy a 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 13 § lehetőséget ad arra, hogy a környezetvédelmi hatóság felmentést adjon a zajterhelési határértékek betartása alól.

A felmentés megadható
a) egyes építési időszakokra, ha a kibocsátási határérték-kérelem szerint a zajkibocsátás műszaki vagy munkaszervezési megoldással határértékre nem csökkenthető,
b) építkezés közben előforduló, előre nem tervezhető, határérték feletti zajterhelést okozó építőipari tevékenységre.

A felmentést a kivitelező kérelme alapján lehet megadni.
A kérelemben meg kell jelölni a határérték túllépés okát, a felmentéssel érintett időszak kezdő és végnapját, a zajcsökkentés érdekében tervezett intézkedéseket és azok várható eredményeit.
A környezetvédelmi hatóság a zajterhelési határérték alóli felmentésről szóló határozatában az építőipari tevékenység napi, heti időbeosztására és a munkavégzés teljesítményére vonatkozóan is előírhat korlátozást.

A tervezett kivitelezési tevékenységek okozhatnak a környező lakóépületeknél rezgésterhelést. Az emberre ható rezgésgyorsulás vizsgálati küszöbértékeit, valamint a terhelési határértékeit a 27/2008. (XII.3.) KvVm-EüM rendelet 5. melléklete részletezi, mely szintén függ az adott épület funkciójától.
A vizsgálati küszöbértékek, ill. a terhelési határértékek értelmezését, valamint a vizsgálat elvégzésének módját az MSZ 18163-2 szabvány részletezi.

A kivitelező nem okozhat olyan mértékű szerkezeti rezgéseket, amik a környező épületek károsodását okozhatják.
A rezgések épületre gyakorolt hatását, a megengedett irányértékeket és a rezgés vizsgálat elvégzésének módját az MSZ 13018 szabvány tartalmazza.

Az építési és bontási hulladékok kezelése

Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályait a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet határozza meg.
Amennyiben bármely, a fenti jogszabály l. számú mellékletben szereplő, a hulladék anyagi minősége szerinti csoportban (a továbbiakban: csoport) a keletkező építési vagy bontási hulladék mennyisége meghaladja az 1. számú mellékletben foglalt mennyiségi küszöbértéket, az építtető köteles az adott csoporthoz tartozó hulladékot - a hulladék további könnyebb hasznosíthatósága érdekében - a többi csoporthoz tartozó hulladéktól elkülönítetten gyűjteni mindaddig, amíg a hulladékot a kezelőnek át nem adja.
Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot - amennyiben az műszakilag lehetséges - az építtető az építés során felhasználja, illetőleg a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló külön jogszabály előírásainak megfelelően a hulladékkezelőnek átadja.

Az építési, illetve bontási tevékenység megkezdése előtt az építtető köteles elkészíteni az építési, ill. a bontási tevékenység során keletkező hulladékokról a hulladék tervlapokat, és ezt az építési, ill. bontási engedély iránti kérelemmel együtt az építésügyi hatóságnak kell benyújtania.

Az építési és bontási hulladék anyagában történő hasznosítása céljából a hulladék előkezelésére áttelepíthető, illetve telepített berendezések alkalmazhatók. Ezek feladata a hasznosítandó hulladék aprítással, osztályozással és minőségjavító, tisztítási műveletekkel való előkezelése.

A nem hasznosított vagy nem hasznosítható építési és bontási hulladék kizárólag inert vagy nem veszélyeshulladék-lerakón helyezhető el a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló külön jogszabály előírásainak betartásával.

Az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően az építtető köteles elkészíteni az építési, illetve a bontási hulladék nyilvántartó lapot.
A bontási hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását az építtető köteles a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak benyújtani. Ennek hiányában a környezetvédelmi hatóság szabálysértési eljárást kezdeményezhet, valamint az adott területre új építési engedélyhez a külön jogszabályban meghatározott szakhatósági hozzájárulást nem adhat.

A környezetvédelmi hatóság a tervlapokon és nyilvántartó lapokon ellenőrzi az építtetőre vonatkozó előírások teljesülését, továbbá ennek alapján alakítja ki szakhatósági állásfoglalását az építésügyi engedélyezési eljárás során. 

A pályázati kiírásban a környezetvédelmi szempontokat a következőképpen lehet érvényesíteni.

A pályázónak nyilatkoznia kell a zaj- és rezgésvédelmi, ill. a levegőtisztaságvédelmi egészségügyi határértékek betartásáról. Az erre vonatkozó határértékeket a 3. és 4. pontokban részleteztük.
A határértékeket meg lehet adni a fenti fejezetekben részletezett jogszabályokra történő hivatkozással is, nem kell feltétlenül a konkrét határértékeket felsorolni.

A kivitelező nem okozhat olyan mértékű szerkezeti rezgéseket, amik a környező épületek károsodását okozhatják.

A bontási és építési hulladékok mennyiségét az engedélyezési dokumentációhoz csatolt tervlapokon kell feltüntetni.
Az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően az építtető köteles elkészíteni az építési, illetve a bontási hulladék nyilvántartó lapot.
A bontási hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását az építtető köteles a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak benyújtani.

A pályázat szempontjai között a környezetvédelmi előírások betartása alapvető feltétel legyen.
Az előírásoknál szigorúbb környezetvédelmi vállalások a pályázati elbírálás során előnyt élvezhetnek (a kiíró által megítélt súlyszámmal).
Ilyen jellegű vállalások lehetnek:

Fontos megjegyezni, hogy az építkezés helyszínét ismerve, a zajvédelmi határértékek betartása nehézségekbe fog ütközni. Ez elsősorban olyan munkafázisok esetében jellemző, amikor magas hangteljesítményszintű berendezések (pl. marógépek, kotró, rakodó gépek, hengerek, vibrátorok, egyéb tömörítőgépek, döngölőgépek, légkalapácsok dolgoznak a védendő épületek közvetlen közelében.
Ilyen esetekre a pályázók részére javasolt lehetővé tenni kérelem benyújtását a zajterhelési határértékek betartása alóli felmentéshez. Az ezzel kapcsolatos előírásokat a 4. fejezetben részleteztem.

Javasoljuk, hogy a pályázó a díjszámítás során külön költségként tüntesse fel a környezetvédelemmel kapcsolatos költségeket.

Javasolt a pályázatban a következőket előírni:
A vállalkozó köteles gondoskodni - a munkaterület átvételétől a műszaki átadás lezárásáig - a munkaterület lehatárolásáról (a lehatárolás járhat zajcsökkentő árnyékolással is), a munkaterületre Vonatkozó tűzrendészeti-munkavédelmi, vagyonvédelmi, közegészségügyi, környezetvédelmi- és egészségügyi előírások végrehajtásáról illetve betartásáról. Vállalkozó köteles a kivitelezés során keletkező hulladékot az engedéllyel rendelkező kezelőhöz az építkezés helyszínéről folyamatosan elszállítani. Ez a kötelezettsége alvállalkozóival, munkavállalóival és az építési helyszínen tartózkodó egyéb személyekkel is fennáll.

Vállalkozó köteles a szerződés alapját képező ajánlatában szereplő környezetvédelmi vállalásokat betartani, azok megvalósulását folyamatosan mérni, ellenőrizni, dokumentálni.
Vállalkozó köteles naponta legalább egyszer – munkavégzés idején – a munkaterület műszaki ellenőr által meghatározott helyén méréssel ellenőrizni a zaj- és rezgésterhelés értékét. A zajterhelést jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkező személy jogszabályban meghatározott pontosságú mérőműszerrel köteles mérni. (A vizsgálati eljárásra vonatkozó előírásokat a 6. fejezetben részleteztem.)

Vállalkozó köteles naponta legalább egyszer – munkavégzés idején – a munkaterület műszaki ellenőr által meghatározott helyén méréssel ellenőrizni a működtetése alatt álló berendezések forrásaira és az általa végzett tevékenységekre megállapított, illetve ajánlatában meghatározott levegővédelmi követelmények betartását – különös tekintettel a szálló porra. A határérték mérését jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkező személy jogszabályban meghatározott pontosságú mérőműszerrel köteles mérni. (A vizsgálati eljárásra vonatkozó előírásokat a 6. fejezetben részleteztem.)

(A levegőtisztaság-védelmi, ill. zaj- és rezgésvédelmi ellenőrző mérések gyakoriságát a pályázat kiírás során lehet változtatni, a kiíró igényei szerint - pl. csak a nagyobb zaj, rezgés, ill. porterheléssel járó munkák idejére előírni a mérést.)

Amennyiben a műszaki ellenőr szükségesnek ítéli, további mintavételt is elrendelhet. Vállalkozó által ajánlatában meghatározott határérték túllépése a kivitelezési munkák leállítását vonja maga után, továbbá nem szerződésszerű teljesítésnek minősül.
A műszaki ellenőr a kivitelezési munkák újbóli elindítását csak a Vállalkozó által ajánlatában meghatározott határérték teljesülése esetén engedélyezi.
Vállalkozó köteles az építési-bontási hulladékok újrahasznosítására újrahasznosítási tervet készíteni. Az újrahasznosítási tervben foglaltak betartását Vállalkozó köteles folyamatosan dokumentálni.
Az újrahasznosítási tervben foglaltak betartását a műszaki ellenőr ellenőrzi. Amennyiben a műszaki ellenőr úgy ítéli meg, hogy a Vállalkozó nem tartja be az újrahasznosítási tervét, abban az esetben a kivitelezési munkákat leállítja. Az újrahasznosítási tervben foglaltak be nem tartása nem szerződésszerű teljesítésnek minősül
A műszaki ellenőr a kivitelezési munkák újbóli elindítását csak akkor engedélyezi, ha a Vállalkozó az újrahasznosítási tervben foglalt kötelezettségeit teljesítette.

A vállalkozó az engedélyezési dokumentumokhoz csatolt környezetvédelmi munkarészben nyilatkozzon a helyszínen munkát végzők ivóvíz ellátásáról, valamint szociális igényeik kielégítéséről (ideiglenes WC, mosdó konténer telepítés), a keletkező szennyvizek kezeléséről.

Tartalmazzon a környezetvédelmi munkarész megoldási javaslatot olyan esetekre, ha a területen munkát végző munkagépekből, illetve gépjárművekből esetlegesen olaj elcsepeg, vagy elfolyik, és a talaj szennyeződik.
Olajjal szennyezett földet – ha keletkezésére sor kerül – a veszélyes hulladékokra vonatkozó előírások betartásával kell elszállítani.