|
 Általános érvényű, hogy a kibocsátás és a légköri koncentráció (ülepedés) között összefüggés van, tehát nagyobb emisszióhoz magasabb légköri koncentráció tartozik. A szabályozásnál viszont számszerűen is tudni kellene, hogy a kibocsátás adott mértékű növelése vagy csökkentése milyen koncentrációváltozást eredményez, ezért is van szükségünk a numerikus modellekre. Segítségükkel választ kaphatunk az alábbi kérdésekre:
- adott kibocsátásnál milyen térbeli szennyezőanyag-eloszlás várható
- adott kibocsátás-változás milyen légszennyeződést eredményez
- hogy változik a levegő minősége az emissziót meghatározó gazdasági tevékenység alakulásával
- mekkora minimális emisszió-csökkentés kell ahhoz, hogy a légszennyezés a határérték alatt maradjon
- a kibocsátás körülményei hogy módosítják a légszennyeződés eloszlását
Modellek csoportosítása:
1.Euler féle közelítés
Szennyezőanyagok légmozgások miatti koncentrációváltozásának leírása tömegmegmaradás elvén alapuló kontinuitási egyenletekkel: a levegő bármely térfogategységébe időegység alatt belépő, illetve onnan kilépő tömeg-különbség a térfogaton belüli koncentráció változásával egyenlő.
Az egyenlet használható lokális, regionális és globális szennyeződési folyamatok leírására. Meghatározhatók vele nagyobb légköri tartományok anyag-mérlegei (pl. Magyarország fölötti levegő szennyezőanyag háztartása).
2.Lagrange féle módszer
Ezeknél a modelleknél a koordinátarendszer (doboz, légtérfogat) a légáramlással együtt halad. Az egységnyi alapú és H magasságú dobozok rögzített emissziós mező fölött mozognak, így minden időlépték alatt meghatározott mennyiségű anyag kerül beléjük. A bekerült anyag részben kémiailag átalakul, részben száraz és nedves ülepedéssel elhagyja a levegőt.
3.Gauss modell
Magas pontforrások esetén a légszennyeződés terjedésének modellezésére használják. Levezetése több egyszerűsítő feltétel bevezetésével elvégezhető, amik az alábbiak:
- a meterológiai helyzet stacionárius
- a forrást pontszerűnek tekintjük, melynek kibocsátása folytonos és időben állandó
- a földfelszín sík és a szennyezőanyagoknak nincs ülepedésük
- a szélmezőnek csak az egyik irányú komponense nem nulla
- az egyik irányban csak advekció van, turbulens diffúzió nincs
- a kémiai átalakulásokat figyelmen kívül hagyjuk
A koncentráció és a kéménymagasság között fordított összefüggés áll fenn. A kémény magasságának növelése azonban nem lehet a környezetvédelmi szabályozás eszköze, mivel a magasabb kibocsátás a regionális és kontinentális szennyeződés növekedését jelenti.
A Gauss-egyenlettel egyszerűen végezhetők számítások, de sok feltételezéssel kell élni!
A 306/2010 (XII.23.) Korm. rendelet 5. melléklete értelmében a légszennyező pontforrás és diffúz forrás engedélyezéséhez szükséges kérelem tartalmi követelményei közt a hatásterület lehatárolás is megtalálható. Szakértői irodánkban dolgozó kollégáink állnak rendelkezésére ilyen és ehhez hasonló feladatok ellátásában.
Tovább az ajánlatkérésre! |
