Magyarországon az elmúlt száz év alatt közel 0,7°C fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, folyamatosan dőlnek a melegrekordok, egyre szélsőségesebb az időjárás, mialatt energiafelhasználásunk - ennek következtében pedig széndioxid kibocsátásunk is - folyamatosan növekszik.

Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) globálisan a legmelegebb évnek nyilvánította 2010-et. A Kárpát-medence pedig fokozottan sérülékeny terület a globális felmelegedés szempontjából, hiszen ami világszerte 2°C hőmérséklet-emelkedést jelent, az itthon 3-4°C-ban realizálódhat a következő századfordulóra.

Mindez egyenes arányban áll energiafelhasználásunkkal, s az ennek következtében emelkedő CO2 kibocsátással, amelyet nyáron legnagyobb részt légkondicionálók használata idéz elő. Ördögi körforgásba érünk ezzel, mivel a légkondicionálók működtetése a legtöbb energiát igénylő megoldás. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) dokumentuma radikális széndioxid kibocsátás csökkentést, és a zöld beruházások jelentős élénkítését irányozza elő, ám a lakosság ehelyett nagyobb mértékben választja a légkondicionálást, az egyik leginkább környezetszennyező, energiapazarló megoldást lakások és irodák nyári hűtésére. A NÉS háttéranyagaként szolgáló dokumentum szakértői becslése alapján a hűtőberendezések működtetésének energiaigénye akár 300 ezer tonna CO2 kibocsátást is jelenthet Magyarországon.

Egy átlagos teljesítményű klímaberendezés havonta kb. 250 kWh-val növeli meg az áramfogyasztást, ami pedig mintegy 8-10 ezer forinttal terheli meg villanyszámlánkat. Az energiapazarló klímaberendezések használata helyett lényegesen hatékonyabban és költségkímélőbben védekezhetünk megfelelő szigeteléssel. A magas CO2-kibocsátás változást eredményezett a Föld légkörében, s hogy védekezzen az így okozott meleg hatás ellen, a lakosság klímaberendezések használatába menekül, mellyel csak fokozza a bajt – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. Megfelelő szigeteléssel télen a falak állapotától függően 35-40%, de akár 60-65%-os energia-megtakarítás is elérhető, míg nyáron 5-7°C fokkal csökkenhet a lakások hőmérséklete, illetve az áramszámlákat is jelentősen csökkenti – tette hozzá a szakember.

Az újrahasznosított anyagból készülő szigetelés már az első, de legkésőbb a második nyáron megtérülő befektetést jelent, anélkül, hogy növelné a levegő széndioxid-tartalmát. Klímaberendezések helyett árnyékolás és egy legalább 10 cm vastag ásvány- vagy üveggyapot szigetelés révén 5-7°C fokkal is csökkenhet a lakások belső hőmérséklete, anélkül, hogy terhelnénk a Föld energiakészletét. Ráadásul az üveggyapot csaknem 100%-ban újrahasznosított üvegből készült termék, emiatt pedig nem csak pénzt és energiát spórolunk, de aktívan hozzájárulunk a környezetvédelemhez.