|
 Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (European Emission Trading Scheme - EU ETS) 2005. január 1-én kezdte meg működését, jelenleg a második kereskedési időszaknál tartunk. A hazai üzemek közül közel 300 energetikai és ipari létesítmény tartozik a rendszer hatálya alá, ezekből a gyárakból származik a nemzeti szén-dioxid-kibocsátás csaknem fele, a teljes EU ETS ágazaton belül pedig 0,9 százalékos a magyar részesedés.
A 2013-tói kezdődő harmadik kereskedési időszak lényeges változásokat hoz. Az ingyenes kvótakiosztással kapcsolatos határozatot 2011. május 17-én tették közzé az Európai Unió hiva- talos lapjában. A határozat szerint a vállalkozá- soknak már az idén kötelezettségei lesznek. Újdonságok az ETS harmadik időszakában A 2013 utáni időszak irányadó szabályait "Az Európai Parlament és Tanács 2009/29/EK, az üvegházhatású gázok és kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról" szóló irányelve határoz- za meg. A legfontosabb változások:
- Az ETS olyan új ágazatokkal bővül, mint egyes vegyipari tevékenységek, a légi közlekedés és a nemzetközi tengeri hajózás.
- Csökkenaz ETS hatálya alá tartozó létesítmények által évente kibocsátható üvegházhatású gázok uniós szintű teljes mennyisége., Az Európai Bizottság minden évben csökkenti a rendszerben lévő teljes kvóta mennyiséget. Ennek eredményeként 2020-ban az ETS hatálya alá tartozó létesítmények teljes kibocsátása 21 százalékkal a 200S-ös szint alatt lesz. Meghatározták azt is, hogy milyen mértékű EU-n kívüli kibocsátáscsökkentés vehető figyelembe
- Megszűnik az ingyenes kvótakiosztásra való automatikus jogosultság és csökken az in- gyenes kvótára jogosult vállalkozások száma.
- Az irányelv rögzíti, hogy néhány kivétel- től eltekintve villamosenergia-előállításra nem ad ható ingyenes kvóta. Az erőmű- vek üzemeltetői így teljes mértékben a kvótapiacon és tagállami kvótaaukció- kon kell beszerezzék kvótaszükségletüket.
- A többi iparág teljes vagy részleges (2013- ban 80 százalékos, ezután 2027-ig évente csökkenve O százalékos) ingyenes kvóta- jogosultsága továbbra is megmarad, de a gyakorlatban az új kiosztási elvek csak az iparág leghatékonyabb 10 százaléká- nak biztosítanak teljes kvótaellátottságot, és csak abban az esetben, ha tevékenysé- ge a második időszak szintjén marad. Az iparágak jogosultsági szintjét a 2010/2. bizottsági határozat tartalmazza.
- A közösségi kibocsátásmennyiség 5 százalékát elkülönítették az új belépők és üvegházhatású gázok csökkenté- sére irányuló projektek számára. A ka- pacitásbővítések, beruházások miatti kvótaigényeket a Bizottság bírálja el és a közös keretből kell majd igényelni az ingyenes egységeket.
- Mivel az első két időszakban a nemzeti elosz- tási rendszerek eltérő feltételeket biztosítot- tak az üzemeltetőknek, új alapokra helyez- ték az ingyenes kvóta kiosztás szabályait. Az Európai Unióban minden, azonos NACE-kód alá tartozó létesítmény ingyenes kvótajogo- sultságát egyazon módszerrel, képletekkel határozzák meg. Május 17-én jelent meg az EU hivatalos közlönyében a 2011/278. bizott- sági határozat, mely tartalmazza a részletes, új kiosztási szabályokat.
- 52 iparág tekintetében állapítottak meg "termék" benchmarkértéket. Ez az érték általában azt mutatja meg, hogy az adott iparág legjobb, leghatékonyabb 10 szá- zalékába tartozó létesítmények mennyi szén-dioxidot bocsátanak ki egy egység- nyi "termék" előállítása során. Minden létesítmény annyi kvótát kap ingyen, mint amennyi akkor kellene a tevékenységé- hez, ha fajlagos kibocsátása megegyezne a benchmarkértékkel, az iparági legjobbak kibocsátásával.
- Termék benchmark hiányában hö-, fűtő- anyag- vagy technológiai benchmarkot kell alkalmazni. Az első két esetben a benchmarkértékeket földgázra vonatkoztatva határozták meg.
- Ingyenes kiosztásra minden létesítmény a 2005-2008 időszakvagy a 2009-201 O-es évek alapján számított éves tevékenységi szint mértékéig jogosult. A tevékenységi szint növekedése akkor vehető figyelem- be, ha az a létesítményben végrehajtott "fizikai változás" következménye és meg- határozott kibocsátásnövekedéssel jár.
 Az ingyenesen kapható kvóta mennyisége így tehát attól függ, hogy egy létesítmény milyen iparágba tartozik, és milyen mértékű volt az előző időszakban a tevékenysége. F2013=EFxCCFxBMxHA~005_2008 vagy 2009-10 ahol F 2013: ingyenesen kiosztható kvótamennyiség; EF: szénszivárgásnak való kitettségi tényező (1,0,8 vagyO); CCF: szektorok közötti korrelációs tényező (a Bi- zottság határozza meg 20 72-ben); BM: benchmarkérték, ami azonos az egy NACE- kód alá tartozó létesítményeknél; HAL: historikus éves kibocsátás a referencia-idő- szakban. A 2013-as ingyenes kvóta igény meghatáro- zása - vállalati feladatok Ahhoz, hogy 2013-ra az üzemeltetők rendelkezzenek a tevékenységükhöz szükséges ingyenes kvótákkal, ez év szeptember 30-ig meg kell ha- tározni a létesítmények előzetes kvótaigényét. A 20111278-as határozat tartalmazza az ehhez szükséges adatszolgáltatás tartaimát és az adatszolgáltatás rendjét. Elkészült egy sor módszer- tani útmutató is. A határozat és a módszertani útmutatók szerint a vállalkozások ingyenes kvótaiqényléséhez szükséges lépések a következők.
- A tagállamok beazonosítják az ingyenes kvó- takiosztásra jogosult létesítményeket.
- Az üzemeltetőket kötelezik, hogy megadott határidőre hitelesített adatokat szolgáltas- sanak.
- Alapadatok gyűjtését a 2005. január 1. és 2010. december 31. közötti időszak vala- mennyi olyan évére vonatkozóan meg kell valósítani, amikor a létesítmény üzemelt. Az üzemeltetőknek a határozat IV. mellékletében részletezett minden paraméterre vonatkozó- an információt kell szolgáltatniuk. Az adatok gyűjtésének könnyítésére a Bizottság egy táblázatot alakított ki. A táblázatos adatszol- gáltatás mellett módszertani jelentést is kell készíteni, amely tartalmazza a létesítmény leírását, az alkalmazott adatszolgáltatási rnód- szereket, a különböző adatforrásokat, a számí- tási lépéseket és szükség esetén a vonatkozó létesítményrészeknek szánt kibocsátáshoz alkalmazott feltevéseket.
- A tagállamok csak független hitelesítők ál- tal jóváhagyott alapadatokat fogadhatnak el a létesítményektől, következtetéseik hite- lesítői vélemény formájában jelennek meg. A hitelesítőkkel kapcsolatos előírásokat a várhatóan júliusban megjelenő jogsza- bály foglalja majd magába.
- A létesítményenként meghatározott előze- tes ingyenes kvóta igényeket a tagállamok- nak 2011. szeptember 30-ig kell eljuttatniuk a Bizottságnak. A tagállamok adatszolgálta- tását követően a Bizottság határozza meg a szektorok közötti korrelációs tényezőt (CCF) és hoz határozatot az ingyenes kiesz- tásban részesülő létesítfnényekről.
Az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottsága a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviselőivel közös fórumot tartott 2011 májusában a jogsza- bály-alkotási és adatszolgáltatási feladatokról. A megbeszélésen minden fél egyetértett abban, hogy rövid idő alatt összetett szakmai kihívás áll előttünk, ezért azonnal meg kell kezdeni a felkészülést. A folyamat sikerességének és a hazai ETS-szektor versenyképességének zá- loga az összes érintett fél - minisztériumok, főfelügyelőség, hitelesítők és üzemeltetők - konstruktív együttműködése a szakmai tudás hatékony kihasználására.
Nem lesz automatikus jogosultság
Megszűnik az ingyenes kvótakiosztásra való automatikus jogosultság, és csökken az ingyenes kvótára jogosult vállalkozások száma. Az irányelv rögzíti, hogy néhány kivételtől eltekintve villamosenergia előállításra nem ad ható ingyenes kvóta. Az erőművek üzemeltetői így teljes mértékben a kvóta- piacon és tagállami kvóta-aukciókon kell beszerezzék kvótaszükségletüket.
|
