Az Országgyűlés a környezet és az emberi egészség védelme, a környezetterhelés mérséklése, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás, az erőforrás-felhasználás hatásainak csökkentése, hatékonyságának javítása, továbbá a hulladékképződés, illetve a képződő hulladék káros hatásainak megelőzése, mennyiségének és veszélyességének csökkentése, továbbá a használt termékek újrahasználata, a hulladék minél nagyobb arányú anyagában történő hasznosítása, fogyasztási-termelési körforgásban tartása, valamint a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása érdekében a következő törvényt alkotja:

2012. évi … törvény a hulladékról

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A törvény hatálya

1. §

(1) A törvény hatálya kiterjed:

1. minden hulladékra, a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel,
2. a hulladékképződés megelőzését szolgáló tevékenységekre, és
3. a hulladékgazdálkodási tevékenységekre és létesítményekre.

(2) A törvény hatálya
a) az ásványi nyersanyagok kutatásából, kitermeléséből, feldolgozásából és tárolásából származó hulladékra,
b) az állati melléktermékekre, ideértve a belőlük származó feldolgozott termékeket, kivéve, ha azokat égetésre vagy lerakásra, valamint a biogáz- vagy komposztáló üzemben történő hasznosításra szánják,
c) a szennyvízre,
d) a nem vágás útján elpusztult állatokra, ideértve a járványos állatbetegségek leküzdése érdekében leölt állatok tetemeit is,
akkor terjed ki, ha azokról jogszabály eltérően nem rendelkezik.

(3) Nem terjed ki a törvény hatálya
a) a légkörbe kibocsátott gáz-halmazállapotú anyagokra,
b) a radioaktív hulladékra,
c) a hatástalanított robbanóanyagokra,
d) a természetes állapotában meglévő ki nem termelt földre, beleértve a ki nem termelt szennyezett talajt, és a földhöz tartós jelleggel rögzített építményeket, beleértve a használaton kívüli, elhagyott, romos épületeket is,
e) a szennyezetlen talajra, valamint más, természetes állapotában meglévő olyan anyagra, amelyet építési tevékenység során termelnek ki, ha azt a kitermelés helyén természetes állapotában építési tevékenységhez használják fel,
f) a (2) bekezdés b) pontjába nem tartozó állati ürülékre, trágyára, szalmára, valamint a mezőgazdasági termelő tevékenység vagy erdőgazdálkodás során képződő egyéb nem veszélyes természetes anyagra, amelyet a mezőgazdaságban, az erdészetben vagy ilyen biomasszaként energia előállítására használnak a környezetre és az emberi egészségre veszélytelen eljárással vagy módszerrel,
g) a vizek és vízi utak kezelése, árvízmentesítés, vízkárelhárítás vagy talajfeltöltés (a talaj minőségének javítása) céljából a felszíni vizekben áthelyezett üledékre, iszapra, amely a 3. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők egyikével sem rendelkezik.

(4) A hulladékgazdálkodással összefüggő, e törvényben nem szabályozott kérdésekben a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Törvény vagy kormányrendelet az egyes hulladéktípusok és -fajták képződésének megelőzése érdekében, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységek vonatkozásában – e törvénnyel összhangban – kiegészítő rendelkezéseket állapíthat meg.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

E törvény alkalmazásában

1. anyagában történő hasznosítás: bármilyen hasznosítási művelet az energetikai hasznosítás és az üzemanyagként felhasználandó anyagok előállítása céljából történő átalakítás kivételével;

1. ártalmatlanítás: minden olyan művelet, amely nem hasznosítás, még akkor sem, ha a művelet másodlagos jelleggel anyag- vagy energiakinyerést eredményez. Az 1. melléklet az ártalmatlanítási műveletek nem kimerítő listáját tartalmazza;

1. biohulladék: a biológiailag lebomló, parkokból származó vagy kerti hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőknél és kiskereskedelmi létesítményekben képződő élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint az élelmiszer-feldolgozó üzemekben képződő ezekhez hasonló hulladék;

1. elkülönített gyűjtés: olyan gyűjtés, amelynek során a hulladékáramot a hulladék fajtája és jellege szerint elkülönítik, így lehetővé téve annak meghatározott módon történő kezelését;

1. energetikai hasznosítás: hasznosítási művelet, amelynek során a hulladék energiatartalmát kinyerik, ideértve a biológiailag lebomló anyagokból történő energia-előállítást, valamint az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet üzemanyagokként hasznosítanak;

1. építési-bontási hulladék: az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló törvény szerinti építési tevékenységből származó hulladék;

1. felhasználó: aki a terméket továbbértékesítési cél nélkül a gyártótól vagy a forgalmazótól átveszi vagy megvásárolja;

1. feltöltés: olyan hasznosítási művelet, amelynek során meghatározott célra alkalmas hulladék felhasználásával, hulladéknak nem minősülő anyagokat helyettesítenek kitermeléssel érintett területek helyreállításakor vagy tájrendezéskor;

1. forgalmazó: a terméket viszonteladónak, illetve felhasználónak átadó, értékesítő gazdálkodó szervezet;

1. gyártó: a termék előállítója, továbbá – ha a terméket nem Magyarország területén állítják elő – az, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza;

11. gyűjtés: a hulladék összeszedése hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítás céljából, beleértve a hulladék előzetes válogatását és előzetes tárolását is;

1. gyűjtőhely: a hulladékgyűjtő pont és a hulladékgyűjtő udvar, valamint a hulladék termelőjének vagy más birtokosának telephelyén kialakított, a hulladék környezetszennyezést kizáró gyűjtését biztosító létesítmény;

1. hasznosítás: bármely művelet, amelynek fő eredménye az, hogy a hulladék hasznos célt szolgál annak révén, hogy olyan más anyagok helyébe lép, amelyeket egyébként valamely konkrét funkció betöltésére használtak volna, vagy amelynek eredményeként a hulladékot oly módon készítik elő, hogy ezt a funkciót akár üzemben, akár a szélesebb körű gazdaságban betölthesse. A 2. melléklet a hasznosítási műveletek nem kimerítő listáját tartalmazza;

1. háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a háztartások által termelt, illetve lakásokban, lakóingatlanokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben, valamint a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein képződő hulladék;

1. háztartási hulladékhoz hasonló hulladék: jellegében és összetételében a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék, ide nem értve a termelési hulladékot, valamint a mezőgazdasági tevékenység és az erdőgazdálkodás során képződő hulladékot;

16. hulladék: bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles;

17. hulladékbirtokos: a hulladéktermelő, illetve az a természetes, jogi vagy jogi személyiséggel nem rendelkező személy, akinek a hulladék a birtokában van;

18. hulladékgazdálkodás: a hulladék gyűjtése, szállítása, a hulladék hasznosítása és ártalmatlanítása, az ilyen műveletek felügyelete, a kereskedőként vagy közvetítőként végzett tevékenység, továbbá a hulladékgazdálkodási létesítmények és berendezések üzemeltetése, valamint a hulladékkezelési létesítmények bezárása, utógondozása;

19. hulladékgazdálkodási létesítmény: hulladékgazdálkodási tevékenységek végzését biztosító telephely, továbbá telephelyen belül vagy közterületen kialakított elkülönített terület, amely magában foglalja a hulladékgazdálkodás végzéséhez szükséges, valamint a környezet biztonságát szolgáló építményeket és kiszolgáló helyiségeket, így különösen a gyűjtőhelyeket, válogatóműveket, átrakóállomásokat, továbbá a hulladékkereskedelmi és hulladékkezelő telepeket;

20. hulladékgyűjtő pont: az elkülönítetten gyűjtött hulladék átadására szolgáló, közterületen kialakított gyűjtőhely;

1. hulladékgyűjtő udvar: az elkülönítetten gyűjtött hulladék átvételére szolgáló, felügyelt, elkerített telephely;

22. hulladékkezelés: hulladékhasznosítási vagy ártalmatlanítási műveletek, ideértve a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítést is;

23. hulladékolaj: bármely ásványi vagy szintetikus kenőolaj vagy ipari olaj, amely az eredeti rendeltetési célra tovább nem használható, úgy mint a használt motorolaj és sebességváltó-olaj, kenőolaj, turbinaolaj és hidraulikaolaj;

24. hulladékolaj regenerálása: olyan újrafeldolgozási művelet, amely által alapolajat állítanak elő a hulladékolaj finomításával, így különösen az abban található szennyezőanyagok, oxidációs termékek és adalékanyagok eltávolításával;

25. hulladékszállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása;

26. hulladéktermelő: akinek tevékenységeiből hulladék képződik – eredeti hulladéktermelő –, vagy bárki, aki előkezelést, keverést vagy egyéb olyan műveletet végez, ami a hulladék jellegében vagy összetételében változást eredményez;

1. kereskedő: bármely gazdálkodó szervezet, amely megbízóként jár el a hulladék megvásárlásánál és az azt követő értékesítésénél, ideértve azt a kereskedőt is, aki nem lesz a hulladék tényleges birtokosa;

28. közvetítő: olyan gazdálkodó szervezet, amely más nevében szervezi a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását, ideértve azt a közvetítőt is, aki nem lesz a hulladék tényleges birtokosa;

1. ingatlantulajdonos: az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, birtokosa vagy használója;

1. megelőzés: az anyag vagy termék hulladékká válását megelőzően hozott olyan intézkedések, amelyek csökkentik
   1. a hulladék mennyiségét, többek között a termékek újrahasználata vagy a termékek élettartamának meghosszabbítása révén,
   2. a képződött hulladék környezetre és emberi egészségre gyakorolt káros hatásait, vagy
   3. az anyagok és a termékek veszélyes anyagtartalmát;

31. települési hulladék: a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék, a közterületi hulladék, valamint az ezekkel együtt gyűjtött, szállított és kezelt hulladék, ide nem értve az ipari és szolgáltatási tevékenységből származó elkülönítetten gyűjtött hulladékot;

32. újrafeldolgozás: olyan hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékot termékké vagy anyaggá alakítják annak eredeti használati céljára, akár más célokra. Ez magában foglalja a szerves anyagok feldolgozását, de nem tartalmazza az energetikai hasznosítást és az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet üzemanyagokként vagy feltöltési műveletek során használnak fel;

33. újrahasználat: olyan művelet, amelynek révén a hulladéknak nem minősülő terméket vagy alkatrészét újrahasználják arra a célra, amelyre eredetileg szolgáltak;

34. újrahasználatra előkészítés: tisztítással, javítással, valamint ellenőrzéssel végzett hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékká vált terméket vagy alkatrészét előkészítik arra, hogy bármilyen egyéb előkezelés nélkül újrahasználható legyen;

35. veszélyes hulladék: a 3. mellékletben felsorolt tulajdonságok legalább egyikével rendelkező hulladék.

3. Alapelvek

3. §

A hulladékot eredményező tevékenységek, valamint a hulladékgazdálkodás során – a Kvt.-vel összhangban – a következő alapelveket kell érvényesíteni:

1. a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján a gyártó felelős a termék és a technológia jellemzőinek a megelőzés és a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából történő kedvező megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló-képességét, élettartamát és újrahasználhatóságát, javíthatóságát, továbbá a termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből képződő hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését; a gyártó továbbá pénzügyi felelősséggel tartozik a visszavitt termék és a termék használata után visszamaradó hulladék átvételéért, és további hulladékgazdálkodási tevékenységek elvégzéséért, így különösen a hulladék elszállításáért és a kezelés költségeihez történő hozzájárulásért;

1. a közelség elvealapján a hulladék kezelését a – környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembe vételével kiválasztott – lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kell végezni;

1. az önellátás elve alapján – a közelség elvére figyelemmel – a képződő hulladék teljes körű ártalmatlanítására, ennek megfelelő ártalmatlanító hálózat kialakítására és üzemeltetésére kell törekedni;

1. a szennyező fizet elve alapján a hulladéktermelő, a hulladékbirtokos vagy a hulladékká vált termék gyártója felelős a hulladék kezeléséért, és a hulladékgazdálkodás költségeinek megfizetéséért.

II. Fejezet

A hulladékra vonatkozó általános szabályok

4. A környezet és az emberi egészség védelme

4. §

Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását.

5. §

(1) A hulladékképződés megelőzése, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni:

1. az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását;
2. az anyagnak és a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását;
3. a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot, továbbá a kevesebb szennyező anyagot eredményező termékek előállítását;
4. a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását.

(2) A hulladékképződés megelőzése érdekében a termékek újrahasználatát, javítását, újratöltését, a hulladék újrahasználatra való előkészítését, az újrahasználati és javító hálózatok kiépítését jogi, gazdasági és műszaki eszközökkel, valamint beszerzési kritériumok és számszerűsített célok kitűzésével kell elősegíteni.

(3) A technológiából származó, azonban a technológiai folyamatba visszavezetett gyártási maradék, valamint a már használt, de eredeti céljára ismételten felhasználható termék a gyártás-felhasználás ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká.

6. §

(1) Hulladékgazdálkodási tevékenységet az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül úgy kell végezni, hogy az ne jelentsen kockázatot a környezeti elemekre, ne okozzon lakosságot zavaró zajt vagy bűzt, ésne befolyásolja hátrányosan a tájat, valamint a védett természeti és kulturális értékeket.

(2) A hulladékban rejlő anyag, energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú újrahasználatra történő előkészítésére, újrafeldolgozására, valamint a nyersanyagoknak hulladékkal történő helyettesítésére.

(3) Tilos a hulladékot

1. elhagyni, a gyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni;
2. engedély nélkül összekeverni más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal.  

5. A hulladékhierarchia

7. §

(1) A hulladékképződés megelőzése és a hulladékgazdálkodás, valamint a jogi és gazdasági szabályozás során, szakpolitika terén az alábbi hulladékhierarchiát elsőbbségi sorrendként kell alkalmazni:

1. a hulladékképződés megelőzése,
2. a hulladék újrahasználatra történő előkészítése,
3. a hulladék újrafeldolgozása,
4. a hulladék egyéb hasznosítása, valamint
5. a hulladék ártalmatlanítása.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt elsőbbségi sorrendet – az elővigyázatosságra, a fenntarthatóságra, a műszaki megvalósíthatóságra, az erőforrások védelmére, a gazdasági életképességre, valamint az általános környezeti, emberi, egészségügyi, gazdasági és társadalmi hatásokra figyelemmel – úgy kell alkalmazni, hogy a hulladékképződés megelőzése, valamint a hulladékgazdálkodás során a legjobb általános környezeti eredményt biztosító megoldás érvényesüljön.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt elsőbbségi sorrend alkalmazásától akkor lehet eltérni, ha az egyes hulladéktípusok képződése és az azokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek általános hatásaira vonatkozó életciklus-szemlélet, illetve a külön jogszabályban meghatározott ökológiai lábnyom vizsgálat azt indokolja.

6. Melléktermék

8. §

Valamely anyagot vagy tárgyat, amely olyan előállítási folyamat során képződik, amelynek elsődleges célja nem az ilyen anyag vagy tárgy előállítása, csak akkor lehet mellékterméknek – és nem hulladéknak – tekinteni, ha

1. további felhasználása biztosított,
2. az előállítást követően – a szokásos ipari gyakorlattól eltérő feldolgozás nélkül – közvetlenül felhasználható,
3. azt az előállítási folyamat szerves részeként állítják elő,
4. a környezetet és az emberi egészséget hátrányosan nem érinti,
5. az adott termékre, valamint a környezet és az emberi egészség védelemére vonatkozó jogszabályi előírásokat teljesíti, és
6. megfelel a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) 5. cikke (2) bekezdésének végrehajtására kiadott uniós jogi aktus előírásainak.

9. §

(1) A melléktermékként előállított, felhasznált vagy forgalmazott és tárolt termék 8. §-ban meghatározott feltételeknek való megfelelését a termék megfelelőségének és biztonságának ellenőrzéséért felelős hatóság, valamint piacának felügyeletéért felelős hatóság ellenőrzi.

(2) Ha a 8. § szerinti feltételek nem teljesülnek, akkor az (1) bekezdés szerinti hatóság tájékoztatja a gyártó telephelye szerint illetékes környezetvédelmi hatóságot.

7. A hulladékstátusz megszűnése

10. §

Hasznosítási műveleten átesett anyag vagy tárgy – a 11. § (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – a továbbiakban nem tekintendő hulladéknak a következő feltételek együttes teljesülése esetén:

1. meghatározott célra rendeltetésszerűen, általános jelleggel használják,
2. rendelkezik piaccal vagy van rá kereslet,
3. megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelményeknek és a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak, és
4. használata összességében nem vezet a környezetre vagy az emberi egészségre káros hatásra.

11. §

(1) A 10. § szerinti feltételek teljesítéséhez szükséges részletes előírásokat – ideértve a szennyező anyagok határértékeit, továbbá az anyag vagy tárgy lehetséges káros környezeti hatásainak elkerülésére vonatkozó szabályokat – a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke (1) bekezdésének végrehajtására kiadott uniós jogi aktus – ennek hiányában a környezetvédelemért felelős miniszter rendeletben – állapítja meg.

(2) Az előállított, tárolt, felhasznált vagy forgalmazott termékek 10. § szerinti feltételeknek való megfelelését a termék megfelelőségének és biztonságának ellenőrzéséért felelős hatóság, valamint piacának felügyeletéért felelős hatóság ellenőrzi.

(3) Ha a 10. § szerinti feltételek nem teljesülnek, a (2) bekezdés szerinti hatóság tájékoztatja a gyártó telephelye szerint illetékes környezetvédelmi hatóságot.

III. Fejezet

A hulladékgazdálkodás egyes szereplőinek kötelezettségei

8. A hulladékbirtokos kötelezettségei

12. §

(1) A hulladék gyűjtése, elkülönített gyűjtése a hulladékbirtokos kötelezettsége.

(2) Az, akinek tevékenysége során hulladék képződik, illetve a hulladék birtokosa a hulladék hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról – a 6. § (1) bekezdésben, valamint a 7. §-ban meghatározottakra figyelemmel – gondoskodik:

1. saját maga, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés vagy létesítmény alkalmazásával,
2. a hulladék hasznosító vagy ártalmatlanító eljárással, berendezéssel vagy létesítménnyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadásával,
3. a hulladék kereskedőnek történő átadásával,
4. a hulladék közszolgáltatónak történő átadásával.

(3) Ha a hulladékbirtokos a hulladékot a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítő műveletek elvégzése céljából hulladékkezelőnek, más hulladékbirtokosnak, szállítónak vagy közszolgáltatónak átadja, akkor ez – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem mentesíti a hasznosítási vagy ártalmatlanítási kötelezettség alól a teljes hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet elvégzéséig.

(4) Ha a hulladékbirtokos a hulladékot másnak átadja – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében történő átadás kivételével –, meggyőződik arról, hogy az átvevő az adott hulladék átvételére alkalmas engedéllyel rendelkezik, vagy a tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént.

(5) A hulladékgazdálkodás költségeit – a szennyező fizet elvvel összhangban – az eredeti hulladéktermelő, vagy a hulladék adott vagy korábbi birtokosa fizeti meg. Ennek teljesítésére jogszabály – részben vagy egészben – a hulladékot eredményező termék gyártóját és forgalmazóját is kötelezheti.

9. A gyártó kötelezettségei

13. §

(1) A gyártó a terméket és csomagolását úgy tervezi meg, alakítja ki, továbbá olyan technológia- és termékfejlesztést hajt végre, amely az elérhető leghatékonyabb anyag- és energiafelhasználással jár, valamint elősegíti a hulladékképződés megelőzését, a termék újrahasználatát, továbbá hulladékká válását követően annak környezetkímélő kezelését.

(2) A gyártó az azonos célra szolgáló nyers- és alapanyagok, termékek, illetve csomagolóeszközök közül azt részesíti előnyben, amelynek gyártása és felhasználása alacsonyabb anyag- és energiaigénnyel, előállítása és használata kisebb környezeti hatással, kevesebb és kevésbé veszélyes hulladék képződésével jár. A gyártó továbbá előnyben részesíti azt a terméket vagy csomagolóeszközt, amely tartósabb, többször használható, és hulladékként kevésbé terheli a környezetet.

14. §

(1) A gyártó tájékoztatja a termék felhasználóit a termék és csomagolásának hulladékgazdálkodási szempontból lényeges tulajdonságairól, a termék újrahasználhatóságáról, annak elhasználódása vagy hulladékká válása esetén újra feldolgozhatóságáról, valamint további kezelésének lehetőségeiről.

(2) A gyártó a terméken vagy annak csomagolásán jól látható módon jelöli a termék és a csomagolás hulladékszegény, tartós vagy újrafelhasználható jellegét, hulladékgazdálkodási szempontból lényeges anyagösszetételét, betét-, letéti- vagy termékdíjas forgalmazását.

(3) A gyártó az általa előállított vagy forgalomba hozott termék újrahasználatának vagy újrahasználatra előkészítésének elősegítése érdekében – ha törvény vagy kormányrendelet előírja – a termék vagy alkatrészének újrahasználatát vagy javítását biztosító hálózatot alakít ki és működtet.

15. §

(1) A kiterjesztett gyártói felelősség körében a gyártó vagy a forgalmazó az általa gyártott, illetve forgalmazott termék hulladékának kezelési, illetve szállítási költségeit megfizeti a külön jogszabályban meghatározott módon és mértékben az ott meghatározott termékek, anyagáramok tekintetében.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése mellett a gyártó, illetve a forgalmazó a kiterjesztett gyártói felelősség köréből a hulladék szállításával, kezelésével kapcsolatos kötelezettségeket külön jogszabályban meghatározott módon átruházhatja az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökségre (a továbbiakban: OHÜ).

16. §

A gyártó a betét- vagy letéti díjas terméket, vagy annak hulladékát a forgalmazótól visszaveszi, és a betét- vagy letéti díjat számára visszafizeti.

10. A forgalmazó kötelezettségei

17. §

(1) A forgalmazó a vevő kérésére visszaveszi az általa forgalmazott termék csomagolását, és azt a hulladékkezelőnek átadja.

(2) A forgalmazó az általa forgalmazott termék csomagolását, illetve az így visszamaradt hulladékot a forgalmazás helyén engedély nélkül visszaveheti.

18. §

(1) A forgalmazó azt a használt terméket, csomagolást vagy az ezekből visszamaradt hulladékot, amely után a felhasználó betét- vagy letéti díjat fizetett, a felhasználótól visszaveszi és részére a díjat visszafizeti.

(2) Ha a gyártó nem tesz eleget a 14. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének, a forgalmazó azt pótolja. E rendelkezés nem érinti a forgalmazónak a gyártóval szemben érvényesíthető igényeit.

11. A gyártóra és a forgalmazóra vonatkozó közös szabályok

19. §

(1) Termék forgalmazását kormányrendelet betétdíj vagy letéti díj, törvény termékdíj megfizetéséhez kötheti.

(2) Törvény vagy kormányrendelet a termék fejlesztésével, forgalmazásával, használatával vagy feldolgozásával üzletszerűen foglalkozó gazdálkodó szervezetet – a 3. § a) pontjában foglaltakkal összhangban – részben vagy egészben kötelezheti a 13-18. §-ban, valamint a 21. § (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítésére.

(3) A termék forgalmazója, gyártója, valamint a hulladékkezelő szerződésben állapodhat meg a forgalmazó által visszavett használt termék átvételéről és szállításáról. Törvény vagy kormányrendelet e szerződés megkötését kötelezően előírhatja.

20. §

A kiterjesztett gyártói felelősség körében a hulladékszállításra és hulladékkezelésre vonatkozó kötelezettséget a gyártó, forgalmazó szerződésben, illetve nyilatkozattétellel kizárólag az OHÜ-re ruházhatja át külön jogszabályban meghatározott módon.

12. A felhasználó kötelezettségei

21. §

(1) Törvényben meghatározott esetekben a felhasználó a hulladékká vált terméket a visszavételre kötelezettnek átadja.

(2) A felhasználók tájékoztatására, valamint a terméken és a csomagoláson feltüntetendő információkra vonatkozóan a 14. § (1) és (2) bekezdésében előírt követelmények megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jár el, ha a jogsértés az Fttv. értelmében vett fogyasztót érint. Az eljáró hatóság az Fttv.-ben meghatározott szabályok szerint jár el.

(3) A 15. § (1) bekezdésben, valamint a 17. § (1) és a 18. § (1) bekezdésben előírt követelmények megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztóvédelmi hatóság jogosult, ha a jogsértés a fogyasztóvédelemről szóló törvény (a továbbiakban: Fgytv.) értelmében vett fogyasztót érint.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

IV. Fejezet

Hulladékgazdálkodási tevékenységek

13. A hulladékgazdálkodási tevékenységekre vonatkozó általános szabályok

22. §

(1) Hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez – ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik – a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Az engedély határozott időre adható.

(2)Az engedély – a tevékenység és a létesítmény jellegére figyelemmel – legalább a következőket tartalmazza:

1. a hulladék típusát és mennyiségét,
2. a tevékenység végzése során alkalmazandó műveleteket,
3. minden engedélyezett művelettípushoz az érintett telephelyre vonatkozó műszaki és egyéb követelményeket, valamint minden művelet elvégzésénél az alkalmazandó módszereket,
4. a bevezetendő biztonsági és elővigyázatossági intézkedésekre vonatkozó követelményeket,
5. adott esetben a monitoringot és ellenőrzési műveleteket, és
6. adott esetben a létesítmény bezárására és az utógondozására vonatkozó előírásokat.

(3) A környezetvédelmi hatóság az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a tevékenység során alkalmazni tervezett művelet nem felel meg a környezetvédelmi követelményeknek, vagy az nem áll összhangban a 6. § (1) bekezdésben foglaltakkal.

(4) A környezetvédelmi hatóság az engedélyt módosíthatja vagy visszavonhatja. A környezetvédelmi hatóság az engedélyt korábbi módosításaival – kérelemre – tájékoztatásul, igazgatási szolgáltatási díj ellenében egységes szerkezetbe foglalja.

(5) E törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a (2) bekezdésben foglalt feltételekhez kapcsolódó szabályokat részletesen meghatározhatja.

23. §

(1) Ha hulladékgazdálkodási tevékenység során hulladék képződik, a tevékenység végzője a hulladék kezeléséről a hulladékbirtokosra vonatkozó előírásoknak megfelelően gondoskodik.

(2) A hulladékgazdálkodási tevékenységhez használt technológia, berendezés, eszköz vagy anyag alkalmazását vagy forgalmazását jogszabály engedélyhez vagy alkalmassági vizsgálathoz, referenciához, valamint minősítéshez kötheti.

14. A hulladék besorolása

24. §

(1) A hulladék típusát a hulladékok jegyzékéről szóló jogszabályban foglalt hulladékjegyzék (a továbbiakban: hulladékjegyzék) alapján kell megállapítani.

(2) A hulladékjegyzék – a hulladék eredetére és összetételére figyelemmel – tartalmazza

1. az egyes hulladéktípusok megnevezését és kódszámát;
2. a veszélyes hulladék jelleg megjelölését;
3. a veszélyes anyagok veszélyességi jellemzőihez tartozó határértékeket.

(3) A hulladékjegyzékben felsorolt anyag vagy tárgy akkor minősül hulladéknak, ha megfelel a 2. § 16. pontjában foglaltaknak.

25. §

(1) A hulladék típus szerinti besorolását – annak veszélyességére tekintettel – a hulladék termelője, vagy ha az nem állapítható meg, akkor a hulladék birtokosa végzi el a külön jogszabályban meghatározott hulladékjegyzék szerint.

(2) Az (1) bekezdés alapján a hulladék besorolásáról, illetve a melléktermék 8. §-ban meghatározott feltételeknek való megfeleléséről a hulladékbirtokos a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet a telephely szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) részére igazolást nyújt be.

(3) A (2) bekezdés szerinti igazolást

1. az e törvény hatályba lépését követően már működő gazdálkodó szervezet a hatálybalépést követő március 1-ig, az éves adatszolgáltatással együtt,
2. az a gazdálkodó szervezet, amely tevékenységét e törvény hatálybalépését követően kezdi meg, a Környezetvédelmi Adatnyilvántartó Rendszerbe (KAR) történő bejelentkezéssel együtt,

annak mellékleteként nyújtja be a telephely szerint illetékes felügyelőségnek.

(5) Ha a gazdálkodó szervezet tevékenységében olyan változás következik be, amely érinti a képződő hulladék besorolását, illetve a 8. § szerinti feltételeknek való megfelelést, a változást követő 6 hónapon belül a (2) bekezdés szerinti igazolást benyújtja a telephely szerint illetékes felügyelőségnek.

(6) A (2) bekezdés szerinti igazolás az alábbiakat tartalmazza:

1. azonosító adatok (név, KÜJ, KTJ, KSH azonosítók), ha az igazolási kérelem az (5) bekezdés szerint kerül benyújtásra,
2. a hulladék-, illetve melléktermék képződéssel járó technológia részletes ismertetése,
3. a technológia anyagmérleg,
4. a képződő hulladék kezelésének tervezett helye és módja,
5. a képződő melléktermék felhasználásának helye és módja, valamint
6. a képződő melléktermék megfelelőségének és biztonságának ellenőrzéséért felelős hatóság, illetve a melléktermék piacának felügyeletéért felelős hatóság igazolása annak termékként való felhasználhatóságáról.

(7) A (2) bekezdésben meghatározott igazolást a felügyelőség a külön jogszabályban meghatározott összegű igazgatási, szolgáltatási díj ellenében az igazolási kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül határozatban elbírálja. A felügyelőség az igazolási kérelmet elutasítja, és a gazdálkodó szervezet tevékenységét felfüggesztheti, ha a kötelezett a hulladékot nem megfelelően sorolta be, vagy a melléktermék nem felel meg a 8. §-ban meghatározott feltételeknek.

15. Hulladékgyűjtés

26. §

(1) A hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében a hulladékbirtokos rendezetten gyűjti. A hulladék gyűjtése környezetvédelmi hatósági engedély nélkül végezhető, ha a hulladékot annak birtokosa az ingatlanán, telephelyén termeli.

(2) A hulladékot a szállító, kezelő, kereskedő, közvetítő, közszolgáltató a hulladékbirtokostól a saját vagy a hulladékbirtokos telephelyén, a hulladékbirtokos ingatlanán vagy gyűjtőhelyen átveszi.

(3) Törvény, kormányrendelet vagy – települési hulladék esetében – települési önkormányzati rendelet a hulladékbirtokost kötelezheti a hulladék meghatározott anyagfajta és típus szerinti elkülönített gyűjtésére, valamint a hulladék jellegének megfelelő csomagolására és megjelölésére, továbbá az így előkészített hulladék hulladékkezelő vagy közszolgáltató részére történő átadására.

(4) A hasznosításra kerülő hulladék legfeljebb 3 évig, az ártalmatlanításra kerülő hulladék legfeljebb 1 évig tárolható a hulladéktermelő ingatlanán, illetve a hulladékkezelő telephelyén. A hulladékbirtokos a hulladék kezelésének módjáról a 25. §-ban foglaltaknak megfelelően tájékoztatja a felügyelőséget.

(5) Biohulladékot – a 6. § (1) bekezdésben, valamint a 7. §-ban meghatározottakra figyelemmel – elkülönítetten kell gyűjteni úgy, hogy az biztosítsa annak komposztálását vagy lebontását.

16. Kereskedelem, közvetítés és szállítás

27. §

(1) Kereskedelmi, közvetítői, valamint szállítói tevékenységet csak a környezetvédelmi hatóságnál nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet végezhet.

(2) Az a kereskedő, akinek a kereskedelmi tevékenységével érintett hulladék a tulajdonába kerül, tevékenységét csak a 22. §-ban meghatározott engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti. Ez a rendelkezés a kereskedelemről szóló törvény, valamint a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet előírásai alól a kereskedőt nem mentesíti.

(3) A bejelentés legalább 

1. a hulladékgazdálkodási tevékenységet végző telephelyének pontos címét, valamint
2. a hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett hulladék fajtáját, jellegét

tartalmazza a külön jogszabályban meghatározottak szerint.

(4) A környezetvédelmi hatóság a bejelentés alapján nyilvántartást vezet az (1) bekezdés szerinti hulladékgazdálkodási tevékenységet végző személyekről.

(5) A környezetvédelmi hatóság a (3) bekezdés szerinti nyilvántartás adatainak tartalmát az Interneten bárki számára ingyenesen és korlátozástól mentes módon, naprakész állapotban közzéteszi.

28. §

(1) Az a szállító, aki hulladékkezelési engedéllyel is rendelkezik, a hulladék birtokba vételével a hulladék tulajdonosává válik.

(2) A szállító felelős a szállítmány rendeltetési helyére történő biztonságos eljuttatásáért.

(3) Szállításból eredő szennyeződés esetén a szállító köteles a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés-mentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról gondoskodni.

17. A hulladék behozatala, kivitele és átszállítása

29. §

(1) Hulladéknak az ország területére történő behozatala, kivitele és átszállítása a nemzetközi szerződésekkel, valamint a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) összhangban történhet. Hulladék Magyarország területére csak hasznosításra hozható be.

(2) Hulladéknak az ország területére történő behozatala, kivitele és átszállítása során a 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (1) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján a környezetvédelmi hatóság a hulladékszállítást nem engedélyezi, ha

1. a bíróság a bejelentő vagy a címzett büntetőjogi felelősségét a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott környezetkárosítás, természetkárosítás vagy hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen megállapította,
2. a bejelentő vagy a címzett hulladékgazdálkodási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
3. a bejelentő vagy a címzett a Kvt. szerinti kármentesítési kötelezettségét a teljesítésre megállapított határidő lejártáig nem teljesíti, vagy
4. a bejelentőnek vagy a címzettnek Magyarországon köztartozása van.

(3) A hulladék behozatalára, kivitelére és átszállítására irányuló bejelentési kötelezettséggel egyidejűleg a bejelentő és a címzett hatósági bizonyítvánnyal igazolja a környezetvédelmi hatóság részére azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn az (2) bekezdés a)vagy b)pontjában meghatározott kizáró ok, vagy kéri, hogy e tény fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a bejelentési kötelezettség teljesítése céljából a környezetvédelmi hatóság által benyújtott adatigénylés alapján továbbítsa. Az adatigénylés során a környezetvédelmi hatóság a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(4) A környezetvédelmi hatóság a hulladék Magyarországra történő behozatalával, kivitelével és átszállításával összefüggésben folytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti azt is, hogy a bejelentésre kötelezett vagy a címzett nem áll-e a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a környezetvédelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak igazolásához szükséges adatra irányulhat.

(5) A környezetvédelmi hatóság a (3) és (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a bejelentéstől számított 90 napig, illetve a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a hatósági ellenőrzés alapján indított eljárás jogerős befejezéséig kezeli.

30. §

(1) A környezetvédelmi hatóság a hulladéknak az ország területére történő behozatala, kivitele és átszállítása során a 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a 29. §-ban foglaltakon kívül a hulladékszállítást akkor is megtilthatja, ha

1. megállapítást nyer, hogy a hulladékszállítás a Magyarország területén képződött hulladék ártalmatlanítását szükségessé tenné,
2. a hulladékot olyan módon kellene kezelni, amely nem áll összhangban a hulladékgazdálkodási tervekben foglaltakkal, vagy
3. a szállítás külföldre vagy Magyarország területére történő behozatalra irányul, és ez a 6. § (1) bekezdésében foglaltakkal nem áll összhangban.

(2) Bármely hulladék Magyarország területére történő behozatalának indokoltságát ökológiai lábnyom vizsgálattal kell igazolni külön jogszabályban meghatározottak szerint.

18. Hulladékhasznosítás

31. §

(1) A hulladék hasznosítója – a 6. § (1) bekezdésben, valamint a 7. §-ban meghatározottakra figyelemmel – azt a hasznosítási műveletet alkalmazza, amely a legjobb általános környezeti eredményt biztosítja. A legjobb általános környezeti eredményt ökológiai lábnyom vizsgálattal kell igazolni külön jogszabályban meghatározott módon.

(2) Hulladékhasznosítási tevékenység a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

(3) A környezetvédelmi hatóság a hulladéklerakás engedélyezésekor a 86. § (3) bekezdésre tekintettel meghatározza a települési hulladék elhelyezésére szolgáló hulladéklerakón hasznosítható építési-bontási hulladék mennyiségét.

(4) A környezetvédelmi hatóság az Interneten bárki számára ingyenesen és korlátozástól mentes módon, naprakész állapotban közzéteszi a hulladékhasznosítási engedéllyel rendelkezők 22. § (2) bekezdés a) és b) pontokban meghatározott adatait.

32. §

(1) Törekedni kell a biológiailag lebomló anyagok képződés helyén történő felhasználására, ha a felhasználás feltételei a képződés helyén biztosítottak.

(2) Jogi, gazdasági és műszaki szabályozással, valamint tájékoztató intézkedésekkel elő kell segíteni a biohulladék elkülönített gyűjtését, és a kezeléséből származó anyagokat hasznosítani annak érdekében, hogy a kezelés után a természetes szervesanyag-körforgásba minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen vissza, valamint a hulladéklerakókon elhelyezésre kerülő települési hulladék biológiailag lebomló tartalma csökkenjen.

19. Hulladékártalmatlanítás

33. §

(1) A hasznosításra nem kerülő hulladékot ártalmatlanítani kell. A hulladék ártalmatlanítója – a 6. § (1) bekezdésben, valamint a 7. §-ban meghatározottakra figyelemmel – azt az ártalmatlanító műveletet alkalmazza, amely a legjobb általános környezeti eredményt biztosítja.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel hulladékártalmatlanítás során úgy kell eljárni, hogy a hulladék okozta környezetterhelés csökkenjen, a környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásai megszűnjenek, a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy a hulladék anyagi minőségének megváltoztatásával kizárásra kerüljenek.

(3) A hasznosítás érdekében elkülönítetten gyűjtött, hasznosítható hulladékot ártalmatlanítani tilos.

(4) A környezetvédelmi hatóság az Interneten bárki számára ingyenesen és korlátozástól mentes módon, naprakész állapotban közzéteszi a hulladékártalmatlanítási engedéllyel rendelkezők 22. § (2) bekezdés a) és b) pontokban meghatározott adatait.

34. §

(1) Hulladékártalmatlanítás a külön jogszabályban meghatározott ökológiai-lábnyom vizsgálat alapján a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

(2) Az engedély rendelkezik a hulladékártalmatlanító létesítmény – tevékenységgel érintett – területének bezárást követő rekultivációjáról, rehabilitációjáról és a monitoringról. A monitoring idejét és tartalmát a létesítmény várható környezeti hatásaira tekintettel kell meghatározni.

(3) A hulladékártalmatlanító létesítmény működésével, továbbá hulladéklerakó esetén a lerakással okozott környezetkárosodással kapcsolatos polgári jogi igények elévülési ideje a létesítmény bezárásától számított 30 év. 

(4) A hulladékártalmatlanító létesítmény üzemeltetője a hulladék kezelésének díját a hulladék fajtája, típusa, jellege és mennyisége szerint megállapítja, és közzéteszi.

35. §

(1) Hulladéklerakó létesítményhez kapcsolódó tevékenység esetében a környezetvédelmi hatóság a 86. § (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel az engedélyben meghatározza a hulladéklerakón a települési hulladék részeként elhelyezhető biológiailag lebomló szerves anyag mennyiségét.

(2) Hulladéklerakóban előkezelés nélkül – ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik – hulladék nem rakható le.

36. §

Az állam jogi, gazdasági és műszaki szabályozással biztosítja, hogy a hulladékot hasznosító, valamint ártalmatlanító létesítmények – a közelség és az önellátás elve alapján – Magyarország területén olyan hálózatot alkossanak, amely lehetővé teszi a képződő hulladék legközelebbi, a célnak megfelelő létesítményben és a leginkább alkalmas módszerek, valamint technológiák segítségével történő hasznosítását vagy ártalmatlanítását a környezeti adottságokra, az elérhető legjobb technikára, valamint a hulladék különleges kezelési igényére figyelemmel.

V. Fejezet

A települési hulladékra vonatkozó általános szabályok

20. A települési önkormányzatra vonatkozó szabályok

37. §

(1) A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást szervezi és fenntartja.

(2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás:

1. a közterületről vagy az ingatlanról a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben vagy hulladékgyűjtő zsákban gyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési hulladék hulladékkezelés céljából történő rendszeres elszállítására,
2. a hulladék biológiailag lebomló összetevőinek elkülönített kezelésére,
3. a nagydarabos hulladék (lom) elszállítására,
4. gyűjtőhelyek létesítésére és működtetésére,
5. hulladékkezelő létesítmény létesítésére és működtetésére, valamint
6. válogatóművek létesítésére és működtetésére

terjed ki.

(3) A hulladékkezelési közszolgáltatás (2) bekezdés szerinti egyes elemei egymással összhangban külön-külön is megszervezhetők és elláthatók.  

38. §

(1) A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:

1. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalmát, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással ellátott terület határait;
2. aközszolgáltató megnevezését, továbbá annak a közigazgatási területnek a határait, amelyen belül a közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást rendszeresen ellátni köteles;
3. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit;
4. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételének módját és feltételeit;
5. az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények és a szolgáltatás ingyenességének eseteit;
6. az üdülőingatlanokra és az időlegesen használt ingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat;
7. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.

(2) Önkormányzati rendelet a helyi feltételekhez igazodva részletesen előírhatja, hogy az ingatlantulajdonos a települési hulladék egyes összetevőit elkülönítetten gyűjtse, valamint azt, hogy az ilyen hulladékot a közszolgáltató hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében, illetve – a 42. § (3) bekezdés szerinti esetekben – a hulladéktermelő meghatározott gyűjtőhelyre vagy hulladékkezelő létesítménybe szállítsa.

(3) A települési önkormányzat hulladékgazdálkodási tárgyú rendeleteinek tervezetét a szomszédos és az intézkedéssel érintett más települési önkormányzatnak, megyei önkormányzatnak, valamint felügyelőségnek véleményezésre megküldi. A felügyelőség szakmai véleményéről 30 napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot.  

39. §

(1) A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására a közszolgáltatóval írásbeli szerződést köt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést a közszolgáltatóval legfeljebb 8 évre kell megkötni.

(3) A (2) bekezdés szerinti szerződésben meg kell határozni a közszolgáltatót.

(4) A települési önkormányzat a közszolgáltatás vagy egyes elemei ellátására közbeszerzési eljárást folytat le, kivéve, ha a közbeszerzésekről szóló törvény szerint nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni.

(5) Ha közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, és az eljárás eredménytelen, akkor az eljárás befejezését követő 6 hónapon belül azt ismételten le kell folytatni. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötéséig a települési önkormányzat köteles gondoskodni a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról.

(6) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítése kizárólag törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető vagy korlátozható.

40. §

(1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést a települési önkormányzat akkor mondhatja fel, ha a közszolgáltató

1. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátása során a környezet védelmére vonatkozó jogszabályok vagy a rá vonatkozó hatósági döntés előírásait súlyosan megsértette, és ennek tényét a bíróság vagy a hatóság jogerősen megállapította; vagy
2. a szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróható módon súlyosan megsértette.

(2) A felmondási idő legalább 6 hónap.

(3) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés felmondása esetén a települési önkormányzatnak a felmondási idő lejártáig intézkednie kell a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának biztosításáról.

41. §
(1) A települési önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladataik ellátása érdekében együttműködnek egymással. Együttműködésük tartalmát és feltételeit a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéseiről szóló törvény szerinti társulási megállapodásban állapítják meg.

(2) A települési önkormányzat képviselő-testülete a terület- és a településrendezési tervekre, valamint a helyi hulladékgazdálkodási tervekre figyelemmel kijelöli az érintett települések igényeit kielégítő települési hulladékgazdálkodási létesítmények helyét.

(3) A települési önkormányzat közigazgatási területén hulladékgyűjtő udvar létesítéséhez szükséges helyszínt biztosít a külön jogszabályban meghatározottak szerint.

21. Az ingatlantulajdonosra vonatkozó szabályok

42. §

(1) Az ingatlantulajdonos az érintett ingatlan területén lévő települési hulladékot gyűjti, és a közszolgáltatónak átadja.

(2) A hulladékgyűjtő edényzetbe helyezett hulladék a hulladéktermelő tulajdonát képezi addig, amíg az a közszolgáltató birtokába kerül.

(3) Az ingatlantulajdonos a települési hulladékot – a települési önkormányzat (Budapesten a fővárosi önkormányzat) rendeletében (a továbbiakban: önkormányzati rendelet) meghatározott feltételek szerint – az önkormányzat rendeletében megjelölt gyűjtőhelyre vagy hulladékkezelő létesítménybe engedély nélkül elszállíthatja.

43. §

Gazdálkodó szervezet azt a háztartási hulladékhoz hasonló hulladékot, amely a telephelyi elkülönített gyűjtésből visszamarad, a közszolgáltatónak adja át.

22. A közszolgáltatóra vonatkozó szabályok

44. §

A közszolgáltató – a 37. § (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – a települési hulladékot az ingatlantulajdonostól átveszi, települési hulladékkezelő telepre szállítja, továbbá a települési hulladékot kezeli, a települési hulladékkezelő létesítményt üzemelteti, valamint a szolgáltatás folyamatosságát biztosítja.

45.§

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatást az végezhet, aki

1. biztosítani tudja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás azon személyi és tárgyi feltételeit, amelyek garantálják a közszolgáltatás tartós, rendszeres és a környezetvédelmi előírásoknak maradéktalanul megfelelő ellátását,
2. az ellátandó hulladékgazdálkodási tevékenységnek megfelelő környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezik,
3. megfelelő mértékű biztosíték meglétét igazolja, és
4. a települési önkormányzattal hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést kötött.

46.§

(1) A közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás során elszállításra kerülő hulladék birtokba vételével a hulladék tulajdonosává válik.

(2) Ha a hulladékgyűjtő edényzetet a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosítása céljából közterületen helyezték el, és az edényzet elkülönítetten gyűjtött hulladékot tartalmaz, a hulladék a közszolgáltató tulajdonát képezi.

47. §

(1) A közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződéstől kizárólag a teljesítés megkezdését megelőzően állhat el.

(2) A teljesítés megkezdését követően a közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést akkor mondhatja fel, ha

1. az önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben meghatározott kötelezettségét - a közszolgáltató felszólítása ellenére - súlyosan megsérti, és ezzel a közszolgáltatónak kárt okoz, vagy akadályozza a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítését; vagy
2. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötését követően hatályba lépett jogszabály a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés tartalmi elemeit úgy változtatja meg, hogy az a közszolgáltatónak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás szerződésszerű teljesítése körébe tartozó lényeges és jogos érdekeit jelentős mértékben sérti.

(3) A felmondási idő legalább 6 hónap.

48. §

(1) A közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységéről – ideértve bevételeit és kiadásait – évente beszámolót készít, és azt a települési önkormányzatnak benyújtja.  

(2) A közszolgáltató évente 2 alkalommal gondoskodik a házhoz menő lomtalanítás megszervezéséről és lebonyolításáról, illetve a lomtalanítás során közterületre helyezett hulladék elszállításáról. A lomtalanítás során közterületre helyezett hulladék a közszolgáltató tulajdonát képezi.

(3) A kötelezően ellátandó hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kereteibe nem tartozó hulladékgazdálkodási tevékenység költségeit, elszámolását és díját a közszolgáltatónak elkülönítve kell számon tartani. E költségek a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjából nem finanszírozhatók.

23. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj

49. §

(1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a nem elkülönítetten gyűjtött települési hulladék mennyiségével arányosan a következő tényezők figyelembe vételével kell meghatározni:

1. a közszolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordítások, ezen belül az ingatlantulajdonos által összegyűjtött és a közterületen elhagyott hulladék szállításának, előkezelésének, hasznosításának és ártalmatlanításának költsége,
2. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségek, ennek keretében különösen

ba) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megkezdését megelőzően felmerülő beruházások költsége,
bb) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költsége, valamint
bc) ártalmatlanítás esetében a hulladékkezelő létesítmény bezárásának, rekultivációjának vagy rehabilitációjának, továbbá az utógondozásnak és a monitoring költsége,

1. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartós működéséhez szükséges fedezet.

(2) Az (1) bekezdés alapján meghatározott díjalapot csökkenteni kell a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához biztosított költségvetési támogatással, és a hulladék hasznosításából vagy hasznosítás céljára történő értékesítéséből származó bevétellel.

50. §

(1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat legalább egyéves díjfizetési időszakra, – általános forgalmi adó nélkül számított – egységnyi díjtételek szerint kell meghatározni.

(2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj egytényezős vagy kéttényezős díjként állapítható meg.

(3) A kéttényezős díj rendelkezésre állási díjból és ürítési díjból áll. A rendelkezésre állási díj a kezelt hulladék mennyiségétől függetlenül felmerülő üzemeltetési költségek, az ürítési díj a kezelt hulladék mennyiségétől függő költségek fedezetére szolgál.

51. §

Az üdülőként nyilvántartott, valamint az időlegesen használt ingatlannal rendelkező tulajdonosok esetében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját az állandó lakóingatlan tulajdonosára meghatározott díjjal arányosan – a település és az ingatlan jellegére, valamint a használat rendszerességére és az időlegességre tekintettel – kell megállapítani, de nem lehet kevesebb az éves díj 50%-ánál.

52. §

(1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját meghatározó önkormányzati rendelet elfogadását megelőzően a közszolgáltató az 50-51. §-ban foglaltaknak megfelelő tartalmú díjkalkulációt készít. A díjkalkulációt a közszolgáltató javaslata alapján a jegyző, Budapesten a főjegyző (a továbbiakban együttesen: jegyző) terjeszti elő.

(2) A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj alapjául szolgáló és az azt csökkentő tényezőket nyilvánosságra hozza.

53. §

(1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.

(2) A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltató felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására és felszólítja annak teljesítésére.

(3) A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő 90. nap elteltével a követelés jogosultja – a felszólítás megtörténtének igazolása mellett – a díjhátralék adók módjára történő behajtását a települési önkormányzat jegyzőjénél kezdeményezi.

(4) A települési önkormányzat jegyzője – a kezdeményezés kézhezvételétől számított 8 napon belül – a külön jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, a késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a közszolgáltatónak az ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a települési önkormányzat jegyzője 8 napon belül átutalja a követelés jogosultjának.

(5) Ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást igénybe vevő díjhátralékos nem tulajdonosa az ingatlannak és a vele szemben lefolytatott behajtás eredménytelen, a díjhátralékot, késedelmi kamatot és a felmerült költségeket az ingatlan tulajdonosától vagy vagyonkezelőjétől kell behajtani. Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonosok felelőssége egyetemleges.

(6) A behajthatatlan díjhátralék esetében ennek tényéről és okáról a települési önkormányzat jegyzője – a behajtás eredménytelenségét követő 8 napon belül – igazolást ad a követelés jogosultjának.

VI. Fejezet

A hulladék elhelyezésével, elhagyásával, valamint a közterület tisztán tartásával kapcsolatos szabályok

24. A hulladék elhelyezése és elhagyása

54. §

(1) Hulladéktól a 6. § (3) bekezdés a) pontjában, valamint a 12. §-ban meghatározott kötelezettségek teljesítésével, csak az arra kijelölt helyen, a környezet veszélyeztetését kizáró módon lehet megválni.

(2) Az ingatlanon – az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megsértésével – ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett, vagy elhagyott hulladék elszállításának, illetve 12. § szerinti átadásának vagy kezelésének kötelezettsége a hulladék tulajdonosát terheli.

(3) Ha a hulladék tulajdonosa a (2) bekezdés szerinti kötelezettségét önként nem teljesíti, és nem állapítható meg a személye, vagy annak személye, aki a hulladéktól az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megsértésével vált meg, akkor a hulladékbirtokosra vonatkozó 12. § szerinti felelősség azt az ingatlantulajdonost terheli, akinek az ingatlanán a hulladékot jogszerűtlenül elhelyezték vagy elhagyták.

(4) Az ingatlantulajdonos mentesül a felelősség alól, ha a (3) bekezdés szerinti személyt, gazdálkodó szervezetet vagy egyéb szervezetet beazonosításra alkalmas módon megjelöli, a környezetvédelmi hatóságot erről tájékoztatja, és ezúton bizonyítja, hogy a hulladékot az ingatlanán más helyezte el jogszerűtlenül vagy hagyta el.

(5) Közigazgatási területén belül a közterületen – az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megsértésével – elhagyott vagy ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladék elszállításáról és kezeléséről a települési önkormányzat az 55. §-ban foglaltaknak megfelelően gondoskodik.

(6) A környezetvédelmi hatóság a jogszerűtlenül elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállítására és ártalmatlanítására kötelezi azt a személyt, aki e szakasz rendelkezéseire figyelemmel a 12. §-ban megállapított kötelezettségének önként nem tesz eleget.

25. A közterület tisztán tartása

55. §

(1) A települési önkormányzat feladata a közterület szervezett, rendszeres tisztán tartása, ideértve a jogszerűtlenül elhelyezett, illetve elhagyott hulladék elszállítását és kezelését is.

(2) A települési önkormányzat közterület tisztán tartása vonatkozó kötelezettségének teljesítése a hulladék jogszerűtlen elhelyezéséért, illetve elhagyásáért felelős személyt nem mentesíti a felelőssége alól.

VII. Fejezet

A veszélyes hulladék

26. A veszélyes hulladékra vonatkozó általános szabályok

56. §

(1) A hulladék veszélyes hulladéknak minősül, ha

1. a hulladékjegyzékben veszélyes hulladékként szerepel,
2. a hulladékjegyzékben nem vagy nem veszélyes hulladékként szerepel, és megállapításra került, hogy rendelkezik a 3. mellékletben felsorolt tulajdonságok valamelyikével, vagy
3. a hulladékjegyzékben nem szerepel, vagy összetétele ismeretlen veszélyességének vagy veszélytelenségének megállapításáig.

(2) A veszélyes hulladék típusait – tekintettel a hulladék eredetére, összetételére, valamint a veszélyes anyagok koncentrációjának határértékeire – a hulladékjegyzék tartalmazza.

(3) A hulladék nem minősül veszélyes hulladéknak, ha a hulladékjegyzékben veszélyes és nem veszélyes hulladékként egyaránt szerepel, és megállapításra került, hogy nem rendelkezik a 3. mellékletben felsorolt tulajdonságok egyikével sem.

57. §

(1) Tilos a veszélyes hulladékot a környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül más hulladékkal vagy anyaggal összekeverni vagy hígítani.

(2) Tilos a veszélyes hulladék hígítása vagy összekeverése annak érdekében, hogy a veszélyes anyagok eredeti koncentrációja a hulladékot veszélyes hulladékká minősítő határérték szintje alá csökkenjen.

(3) Ha a hulladék keverésére a környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül kerül sor, az összekevert hulladékot – amilyen mértékben műszaki, környezetvédelmi szempontból és az ésszerű költségráfordítás figyelembevételével megvalósítható – szét kell választani.

(4) A környezetvédelmi hatóság – a megvalósíthatóságtól függően – a hulladékbirtokost a hulladék szétválasztására kötelezi, ha a (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tesz eleget.

(5) A veszélyes hulladék keverése és hígítása hulladékkezelési engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet részére akkor engedélyezhető, ha az általa végzett tevékenység összhangban van a 6. § (1) bekezdésében foglaltakkal, és a keverés vagy a hígítás eredményeként a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások csökkennek, vagy nem növekednek, továbbá a keverési művelet megfelel az elérhető legjobb technikának.

(6) Veszélyes hulladék más hulladékkal vagy anyaggal történő összekeverésére vagy hígítására engedély csak a veszélyes hulladék hulladékégetőben történő ártalmatlanítása céljából, valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR), és a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) hatálya alá tartozó veszélyes áruk vonatkozásában adható.

58. §

(1) A veszélyes hulladék képződését eredményező tevékenységről a hulladéktermelő anyagmérleget készít.

(2) A veszélyes hulladék birtokosa a veszélyes hulladék képződését, gyűjtését, átadását és átvételét, szállítását, kezelését szoros elszámolásban nyilvántartja, arról bizonylatot készít, továbbá tevékenységéről a környezetvédelmi hatóságnak adatot szolgáltat.

(3) A háztartásban képződő veszélyes hulladékot a hulladéktermelő elkülönítve, a környezet szennyezését vagy károsítását kizáró módon gyűjti, a szállítónak vagy kezelőnek átadja. Az (1) és (2) bekezdésben foglalt kötelezettségek átadás esetén a hulladék átvevőjét terhelik.

59. §

(1) A veszélyes hulladék szállítása során a hulladékot – elektronikus formában is kiállítható – nyomtatvánnyal kell ellátni, amely tartalmazza az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott adatokat.

(2) A veszélyes hulladék gyűjtését, valamint szállítását a nemzetközi egyezményekkel és a csomagolásra, valamint a címkézésre vonatkozó előírásoknak megfelelően kell végezni.

60. §

(1) A nem elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékra az 57-59. §-ban foglaltak nem vonatkoznak.

(2) A háztartásokban képződő, elkülönítetten gyűjtött veszélyes hulladék tekintetében az 57-59. §-ban foglaltak teljesítése a hulladék szállítóját és kezelőjét terheli.

27. Hulladékolaj

61. §

(1) A hulladékolajat elkülönítetten kell gyűjteni, amennyire műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható.

(2) Hulladékolajat a 6. § (1) bekezdésben, valamint a 7. §-ban foglaltakkal összhangban kell kezelni.

(3)Tilos a hulladékolaj keverése más tulajdonsággal rendelkező olajjal, valamint egyéb hulladékkal és anyaggal, ha az a hulladékolaj kezelésének akadályozásával jár.

62. §

(1) A hulladékolaj hasznosítója – a 6. § (1) bekezdésben, valamint a 7. §-ban meghatározottakra figyelemmel – azt a hasznosítási vagy ártalmatlanítási műveletet alkalmazza, amely a legjobb általános környezeti eredményt biztosítja. A legjobb általános környezeti eredményt biztosító hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet elvégzését ökológiai lábnyom vizsgálattal kell igazolni külön jogszabályban meghatározott módon.

(2) A 61. § (1)-(3) bekezdésében előírtakat az 57. § (5) bekezdésben, valamint az 59. §-ban meghatározott kötelezettségek betartásával kell gyakorolni.

VIII. Fejezet

A hulladékgazdálkodás tervezése és igazgatása

28. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv

63. §

(1) Az Országgyűlés a hulladékgazdálkodás stratégiai célkitűzéseinek, továbbá az e törvényben megállapított célok elérésének és az alapvető hulladékgazdálkodási elvek érvényesítésének érdekében a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (a továbbiakban: OHT) fogad el.

(2) Az OHT kidolgozásakor – szükség esetén – együtt kell működni az Európai Unió más érintett tagállamaival és az Európai Bizottsággal. Az OHT-t az OHÜ készíti el, és a környezetvédelemért felelős minisztérium terjeszti a Kormány elé.

29. Nemzeti Megelőzési Program

64. §

(1) A hulladékképződés megelőzése, valamint a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében – az OHT önálló részeként – 6 évre kiterjedő Nemzeti Megelőzési Programot (a továbbiakban: NMP) kell kidolgozni.

(2) A tervezési területre vonatkozó megelőzési célokra és intézkedésekre megelőzési programot kell készíteni a területi és helyi hulladékgazdálkodási tervek önálló részeként.

(3) A megelőzési programnak tartalmaznia kell:

1. önálló tervrészkénta hulladékképződés megelőzésére irányuló célkitűzéseket, feladatokat, azok eredményességének, hasznosságának értékelését, továbbá jogszabályokat, azok módosításait, valamint gazdasági ösztönzőket,
2. a hulladék képződésének megelőzését szolgáló intézkedések és az intézkedések által elért eredmények nyomon követésére és értékelésére, továbbá a tervezett intézkedések hatékonyságának ellenőrzésére szolgáló egyedi minőségi és mennyiségi referenciaszinteket és mutatókat,
3. a 4. mellékletben foglaltakra figyelemmel azokat az általános és az egyes gazdasági ágazatokhoz kötődő jogi, gazdasági és szemléletformáló intézkedéseket, amelyekkel a tervezési időszakban elősegíthető:

ca) a fenntartható fogyasztás,
cb) a termelő technológiák fajlagos hulladék-kibocsátásának és a képződő hulladék veszélyességének csökkentése, valamint az alternatív technológiák és alternatív bemeneti helyettesítő anyagok megjelenése a kevesebb és kevésbé veszélyes hulladékok képződésének érdekében,
cc) a termékek hulladékká válásának késleltetése, veszélyes anyagtartalmuk csökkentése, különös tekintettel a tartós, újrahasználható és újrafeldolgozható termékekre, valamint az ezek előállítását szolgáló technológiákra, és
d) a meglévő és tervezett megelőzési intézkedések eredményeit és hatékonyságát, a hulladéktermelés, a hulladékképződés, valamint a veszélyes anyagok hulladékban való jelenlétének alakulását a jelentősebb hulladékáramok és a meghatározó gazdasági ágazatok vonatkozásában.

(4) Az első NMP-t 2013. december 12-ig kell kidolgozni, amelyben meg kell határozni a hulladék képződésének megelőzésére, a gazdasági növekedés és az ebből eredő hulladékképződés által okozott környezeti hatások megszüntetésének érdekében a 2020. évre elérendő célokat, továbbá az intézkedések és az eredmények nyomon követését, értékelését szolgáló minőségi és mennyiségi referenciaszinteket és mutatókat.

30. A területi hulladékgazdálkodási terv

65. §

(1) Az OHÜ a felügyelőségekkel együttműködve a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló jogszabályban megjelölt területre – a vonatkozó területrendezési és területfejlesztési tervekben foglaltakkal összhangban – területi hulladékgazdálkodási tervet készít a területen működő helyi önkormányzatok, érdekképviseleti és környezetvédelmi társadalmi szervezetek, továbbá a területen illetékességgel rendelkező hatóságok bevonásával.

(2) A területi hulladékgazdálkodási terv előkészítésének megkezdéséről – az (1) bekezdés szerinti részvétel biztosítása érdekében – a környezetvédelmi hatóság írásban értesíti az érintett helyi önkormányzatokat, a területen illetékességgel rendelkező hatóságokat és érdekképviseleti szervezeteket.

(3) A környezetvédelmi társadalmi szervezetek bevonása érdekében a felügyelőségek a hivatalukban, honlapjukon és legalább egy regionális napilapban hirdetményt tesznek közzé a területi hulladékgazdálkodási terv előkészítő eljárásának megkezdéséről. A hirdetményben felhívják az érintettek figyelmét a tervezés megkezdésére, és a megjelenést követő 15 napon belül jelentkező társadalmi szervezetek által együttesen delegált legfeljebb 5 személyt bevonnak a tervezésbe.

(4) A tervezési területen működő gazdálkodó szervezetek érdekképviseleti szervezeteik útján vehetnek részt a terv előkészítésében.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerint elkészített területi hulladékgazdálkodási tervet a környezetvédelemért felelős miniszter rendeletben hirdeti ki.

66. §

(1) A területi hulladékgazdálkodási tervben foglaltak végrehajtásáról a felügyelőségek háromévente beszámolót készítenek, és azt megküldik az OHÜ-nek. A beszámolóban be kell mutatni a közigazgatási területen képződő hulladék mennyiségére, a hulladékgazdálkodás helyzetére, a hulladékkezelő létesítmények állapotára, a hulladékkezelés végzésére és az ezek környezeti hatásaira vonatkozó információkat.

(2) A beszámolókat az OHÜ összesíti. Az összesítéssel egyidejűleg az OHÜ a területi hulladékgazdálkodási terveket felülvizsgálja, és ha a végrehajtás tapasztalatai alapján azt szükségesnek látja, az érintett felügyelőséget kötelezi annak módosítására. A felülvizsgálat eredményeiről, a tervezési területen végzett hulladékgazdálkodási tevékenységekről tájékoztatni kell a nyilvánosságot.

31. A helyi hulladékgazdálkodási terv

67. §

(1) Az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban a települési önkormányzat közigazgatási területére a felügyelőségek települési hulladékgazdálkodási tervet dolgoznak ki.
(2) Az egy körjegyzőséghez tartozó vagy hulladékgazdálkodási feladataikat társulásban ellátó települési önkormányzatok az (1) bekezdés szerinti kötelezettségüket közös hulladékgazdálkodási terv kidolgozásával teljesítik.

(3) A helyi hulladékgazdálkodási tervet az önkormányzat helyi rendeletben hirdeti ki.

32. A hulladékgazdálkodási tervekre vonatkozó közös szabályok

68. §

(1) A hulladékgazdálkodási terveket – a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programokban, a területfejlesztési koncepciókban és programokban, a településfejlesztési koncepcióban és integrált településfejlesztési stratégiában, valamint terület- és településrendezési tervekben foglaltakkal összhangban – a közelség és az önellátás elveire figyelemmel 6 évre kell kidolgozni. Az érintett nyilvánosság és a hatóságok a tervek kidolgozásában az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló jogszabály szerint vesznek részt.

(2) A hulladékgazdálkodási tervekben meghatározottakat a terület- és településrendezési tervek jóváhagyása, valamint az önkormányzati és hatósági döntések meghozatala során érvényesíteni kell.

(3) A terv kidolgozói, valamint az érintett hatóságok gondoskodnak a hulladékgazdálkodási tervben meghatározottak végrehajtásáról és a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, továbbá figyelemmel kísérik a tervekben foglalt feladatok teljesülését.

69. §

(1) Az OHT-t és a területi hulladékgazdálkodási terveket a környezetvédelemért felelős miniszter hatévenként – és ezt követően annak minden felülvizsgálatakor – az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi, és elérhetőségét folyamatosan biztosítja.

(2) A települési önkormányzat a helyi hulladékgazdálkodási terveket hatévenként – és ezt követően annak minden felülvizsgálatakor – honlapján, vagy – ennek hiányában – a helyben szokásos módon közzéteszi, és elérhetőségét folyamatosan biztosítja.

70. §

(1) A hulladékgazdálkodási terveket a biológiailag lebomló hulladékmennyiség csökkentésére a 86. § (2) bekezdésében meghatározott előírással összhangban kell kidolgozni.

(2) A csomagolási hulladékra vonatkozó feladatokat, helyi ösztönző rendszereket és tilalmakat az (1) bekezdés szerinti tartalommal a hulladékgazdálkodási tervek önálló tervrészeként vagy külön tervben kell meghatározni.

(3) A hulladékgazdálkodási terv a tervezési terület földrajzi sajátosságaira tekintettel tartalmazhatja az alábbiakat:

1. a hulladékgazdálkodási feladatoknak az állam és a gazdálkodó szervezetek közötti megosztását,
2. a hulladékgazdálkodási feladatok megoldását elősegítő gazdasági és egyéb eszközök értékelését,
3. a nyilvánosság és a fogyasztói csoportok felvilágosítását segítő, a környezeti tudatosságot fejlesztő intézkedéseket, és
4. a felhagyott és környezetszennyezéssel érintett hulladékártalmatlanító létesítményeket, valamint az ezek rehabilitációjára vonatkozó intézkedéseket.

.
33. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos önkormányzati feladatok

71. §

(1) A megyei önkormányzat feladata a megye területén a hulladék környezetkímélő kezelésének elősegítése.

(2) A megyei önkormányzat a hulladékgazdálkodási feladatok ellátása érdekében a következőkről intézkedik:

1. a települési önkormányzatokkal együttműködve meghatározza a hulladék kezelésére, ártalmatlanítására alkalmas területeket a megye területén;
2. együttműködik a hulladékgazdálkodási feladatok megoldásában más megyei önkormányzatokkal;
3. elősegíti és támogatja a települési önkormányzatok hulladékkezelését szolgáló közös telephelyek létesítését.

72. §

(1) A hulladékgazdálkodással kapcsolatos települési önkormányzati döntés meghozatala előtt a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében közmeghallgatás tartható.

(2) A települési önkormányzat közmeghallgatást tart a települési hulladék elkülönített gyűjtésének bevezetésével kapcsolatos döntések meghozatala előtt.

IX. Fejezet

Gazdasági intézkedések

34. Igénybevételi és lerakási járulék

73. §

(1) A megelőzés, valamint a hasznosítás elősegítése, ösztönzése érdekében engedély vagy bejelentési kötelezettség alapján hulladékgazdálkodási tevékenységet végző személy – a lerakásra kerülő hulladék típusára, összetételére, veszélyességére figyelemmel – igénybevételi járulékot fizet, ha a közelség elvébe ütköző módon, továbbá a környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembe vételét mellőzve a hulladékot nem az annak ártalmatlanítására alkalmas és hozzá legközelebbi hulladékkezelő létesítménybe viszi.

(2) Az igénybevételi járulék fizetésére kötelezettek körét, a járulék mértékét, megfizetésének rendjét, valamint a járulékfizetéssel kapcsolatos kedvezményeket törvény állapítja meg.

(3) A hulladéklerakó üzemeltetője a hulladéklerakóban elhelyezett hulladék mennyisége alapján hulladéklerakási járulékot fizet a külön jogszabályban meghatározottak alapján.

(4) Nem kell lerakási járulékot fizetni, ha a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett rekultiváció során, a rekultivációval érintett lerakóból hulladékot helyeznek át egy másik lerakóba.

35. Biztosíték és biztosítás

74. §

(1) Az a gazdálkodó szervezet, amely hulladékkezelő létesítményt működtet, továbbá az a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló rendelet hatálya alá tartozó személy, akinek az e rendeletben meghatározott mennyiségű veszélyes hulladéka képződik, vagy aki veszélyes hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységet végez

1. a hulladék ártalmatlanítása érdekében a képződő, valamint a kezelt hulladék mennyiségével arányosan pénzügyi garanciát nyújtó biztosítékot ad,
2. a tevékenységével okozható, előre nem látható környezeti károk felszámolását lehetővé tevő finanszírozás biztosítása érdekében környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető.

(2) Hulladékkezelő létesítmény esetében a biztosítékot a működés folyamán kell képezni és úgy elkülöníteni, hogy mindenkor fedezni tudja a létesítmény bezárásakor vagy a tevékenység felhagyásakor a létesítmény rekultivációjához és utógondozásához szükséges költségeket.

(3) Az (1) bekezdés szerinti biztosítékképzés, illetve biztosítás meglétének az illetékes környezetvédelmi hatóság részére történő igazolása esetén

1. adható ki a hulladékgazdálkodási tevékenység végzésére feljogosító hatósági engedély;
2. vehető nyilvántartásba a bejelentésre kötelezett.

(4) Veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenység csak környezetvédelmi biztosítással végezhető. A biztosítási kötvény hitelesített másolatát az illetékes környezetvédelmi hatóságnak át kell adni. A környezetvédelmi biztosítás részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

36. A települési önkormányzatok feladatainak finanszírozása

75. §

(1) A települési önkormányzat feladataihoz kapcsolódó és azok végrehajtását biztosító állami támogatásról a költségvetési törvényben kell gondoskodni.

(2) A települési önkormányzatot az elkülönített gyűjtési rendszer kialakításáért és üzemeltetéséért a költségvetési törvényben biztosított módon és összegben feladathoz kötött támogatás illeti meg.

(3) Ha a települési önkormányzat az e törvény alapján kötelezően ellátandó kötelezettségének nem tesz eleget, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv kezdeményezi, hogy a támogatást a folyósító szervezet a kötelezettség teljesítéséig visszatartsa, vagy zárolja.

(4) A több települési önkormányzat feladatait megvalósító vagy térségi feladatokat ellátó hulladékkezelési létesítmények beruházásai, valamint a betelt hulladéklerakók bezárása, rekultivációja állami támogatásban részesíthető.

X. Fejezet

Hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági tevékenységek

38. Hatósági engedélyezés és ellenőrzés

76. §

(1) A környezetvédelmi hatóság a hulladékbirtokostól vagy a hulladékgazdálkodási tevékenység végzőjétől, kötelezettségeinek teljesítéséről tájékoztató adatot, összefoglalót, jelentést kérhet.

(2) A hulladékgazdálkodási tevékenységet végzőket a környezetvédelmi hatóság rendszeresen ellenőrzi. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie az elszállított hulladék eredetére, tulajdonságaira, mennyiségére és rendeltetési helyére.

(3) Ha azt hulladékgazdálkodással kapcsolatos környezetvédelmi, közegészségügyi veszélyhelyzet vagy súlyos kötelezettségszegés szükségessé teszi, a környezetvédelmi hatóság haladéktalanul és előzetes bejelentés nélkül helyszíni ellenőrzést is tart.

(4) A hulladékgazdálkodási hatósági engedélyezési eljárásokban az ügyintézési határidő 2 hónap.

77. §

(1) A környezetvédelmi hatóság a jogszabályban meghatározott előírások teljesítése érdekében az ügyfeleket kötelezi

1. a jogszabályban foglalt vagy hatósági határozatban meghatározott kötelezettségek betartására, ha az előírások megszegését vagy teljesülésük elmulasztását észleli;
2. a környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító tevékenység felfüggesztésére, abbahagyására, az eredeti állapot helyreállítására;
3. a környezet szennyeződése esetében olyan intézkedés megtételére, amely azt csökkenti vagy megszünteti, a környezet károsodását kizárja.

(2) A környezetvédelmi hatóság – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja a környezetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenység engedélytől eltérő vagy engedély nélküli folytatását, a környezetet károsító vagy súlyosan veszélyeztető hulladékgazdálkodási tevékenységet. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.
39. Szankciók

78. §

(1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával

1. a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, az azokban foglalt kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget,
2. a hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül vagy attól eltérően végez, vagy
3. a hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírások megsértésével a környezetet veszélyezteti, károsítja,

azt – e §-ban foglalt eltérésekkel – a környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.

(2) A hulladékgazdálkodási bírságot e törvény végrehajtására kiadott rendelet alapján a jogsértés szerint határozott összegben, vagy alapbírság és változók szorzataként megállapított bírságként kell kiszabni.

(3) Ha a jogsértés a tevékenység vagy mulasztás súlyára, az elkövetés vagy kötelezettségszegés következményeire tekintettel annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető.

(4) A hulladékgazdálkodási bírság, illetve alapbírság mértéke – a környezetveszélyeztetést vagy környezetkárosítást okozó jogsértés kivételével – legfeljebb 75%-kal csökkenthető, ha az elkövető a következményeket felszámolta, és a jogellenes állapotot megszüntette a bírságot megállapító határozat kiadásáig.

(5) Ha a hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezett a kiszabott bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt az eredeti állapotot helyreállítja, illetve a szabálytalanságot megszünteti, a környezetvédelmi hatóság – a (6) bekezdésében foglalt kivétellel – a bírságot kérelemre csökkentheti. Egyéb esetekben a kiszabott bírság nem mérsékelhető.

(6) A hulladékgazdálkodási bírság

1. a visszafordíthatatlan környezetkárosítást okozó,
2. az ugyanazon jogsértés ismétlődésével, vagy egyéb súlyosbító körülmény felmerülésével megvalósuló, vagy
3. a hulladékgazdálkodási tevékenységet ellenőrző környezetvédelmi hatóság szándékolt félrevezetésével, ellenőrzésének akadályozásával együtt járó

jogsértés esetén nem mérsékelhető.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény elkövetésétől számított 5 éven túl nem szabható ki bírság. Ha a cselekmény jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg, az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll.

(8) A hulladékgazdálkodási bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására vagy a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy eredeti környezeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

(9) A jogerősen kivetett hulladékgazdálkodási bírság adók módjára behajtandó köztartozás.

79. §

(1) A környezetvédelmi hatóság a nyilvántartásba vételhez, illetve engedélyhez kötött tevékenységet a nyilvántartásba vétel, illetve engedély nélkül folytató személytől, valamint attól, aki az e törvény rendelkezéseitől eltérő módon hulladékot más ingatlanán, közterületen elhagy vagy elhelyez, a jogsértéssel érintett eszközt, illetve a hulladék szállítására használt járművet a helyszínen lefoglalja.

(2) A környezetvédelmi hatóság a lefoglalásról határozatot hoz. A lefoglalást elrendelő határozattal szemben az ügyfél - jogszabálysértésre hivatkozással - kifogással élhet. A kifogást a végzés közlésétől számított 8 napon belül kell előterjeszteni a környezetvédelmi hatóságnál. A kifogásnak a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(3) A lefoglalást meg kell szüntetni

1. ha a jogsértéssel kapcsolatban indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye, és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság jár el,
2. a szállításra használt, nem a jogsértés elkövetőjének tulajdonában lévő eszközre vagy járműre, ha a hulladék tulajdonosa írásban nyilatkozik arról, hogy a jogsértés időpontjában nem volt tudomása arról, hogy a hulladékot jogszerűtlenül elhagyó vagy elhelyező személy az eszközt vagy járművet jogsértés céljából használja fel.

(4) A lefoglalt eszköz, illetve jármű - a (3) bekezdés a) pontja szerinti eset kivételével - annak adható ki, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja, vagy annak, akitől azt a környezetvédelmi hatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolja. A kiadás feltétele, hogy a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező határozat közlésének napját követő nap és a kiadni rendelt eszköz, illetve jármű kiadásának napja közötti időtartamra eső tárolási költséget a környezetvédelmi hatóság részére igazoltan megtérítsék.

(5) A lefoglalt eszközt, illetve járművet el kell kobozni, ha az ügyben jogerősen a 78. § szerinti bírságot szabtak ki.

XI. Fejezet

Adatközléssel kapcsolatos szabályok

40. Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek

80. §

1.  
   1. A hulladék termelője, szállítója, kereskedője, közvetítője és kezelője a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló jogszabályban meghatározott módon és tartalommal hulladéktípusok szerint nyilvántartást vezet tevékenységéről, a tevékenysége során képződő, továbbá a más birtokostól átvett, illetve másnak átadott vagy közvetített, illetve kezelt hulladék mennyiségéről és összetételéről, továbbá a hulladék átadójáról és átvevőjéről.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban a hulladék útjának nyomon követhetősége céljából természetes személy esetében
a) természetes személyazonosító adatok, valamint a
b) lakcím
tartható nyilván.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást a hulladékjegyzékről szóló jogszabályban meghatározott kódszámok alapján kell vezetni.

(4) A nyilvántartást a kötelezett legalább 5 évig – veszélyes hulladék esetén 10 évig – megőrzi. Hulladéklerakó esetén a nyilvántartás nem selejtezhető.

(5) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezett a nyilvántartás alapján a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló jogszabály szerint a környezetvédelmi hatóságnak adatot szolgáltat, továbbá azokat a hatóság felhívása esetén rendelkezésére bocsátja, vagy a hulladék előző birtokosának kérésére a kezelési műveletek elvégzését igazoló okiratokat bemutatja.

81. §

(1) A 80. §-ban meghatározott kötelezettség a települési hulladék vonatkozásában nem terjed ki az ingatlantulajdonosra, aki települési hulladékát a közszolgáltatónak adja át. Az ilyen hulladék nyilvántartásáról és adatszolgáltatásáról a közszolgáltató gondoskodik.

(2) A 80. § (5) bekezdése szerinti kötelezettség nem terjed ki arra a hulladékra, amelytől annak birtokosa a 16-18. §-ban foglalt kötelezettség alapján működtetett gyűjtőhelyen válik meg. Az e hulladékkal kapcsolatos adatszolgáltatást a visszavétellel érintett gyártó, forgalmazó vagy közvetítő teljesíti.

(3) A visszavételi kötelezettség alá tartozó termék forgalmáról, a visszavett használt termékről és hulladékról, továbbá a 16-18. §-ban foglalt kötelezettségek teljesítéséről a visszavétellel érintett gyártó, forgalmazó, hulladékkereskedő, közvetítő és a kezelő – a 80. §-ban foglaltakon túl – az adott termékre és hulladékára vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet, és adatot szolgáltat a környezetvédelmi hatóságnak.

(4) A hulladék átadójának kérésére a hulladék átvételéről bizonylatot kell adni, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenység végzésére jogosító okiratokat be kell mutatni.

82. §

A hulladékgazdálkodással kapcsolatos egységes információs rendszert az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer önálló részeként a környezetvédelemért felelős miniszter alakítja ki és működteti.

41. Jelentéstétel az Európai Bizottság felé
83. §

(1) A hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv 15. cikke szerinti jelentési kötelezettséget a környezetvédelemért felelős miniszter teljesíti.

(2) A környezetvédelemért felelős miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

1. 6. cikke (4) bekezdése alapján a 11. § (1) bekezdése szerinti miniszteri rendeletről az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről szóló kormányrendelettel összhangban;
2. 11. cikke (1) bekezdésének megfelelően a 84. § (3) bekezdésben, a 90. § (1) bekezdésében és az 5. § (2) bekezdésben foglaltak alapján hozott intézkedések teljesüléséről, továbbá a teljesülés elmaradása esetén annak okairól, valamint az azok elérésére tervezett intézkedésekről;
3. 11. cikk (5) bekezdése alapján a termékek újrahasználatával, újrahasználatra való előkészítésével, valamint a hulladék újrafeldolgozásával kapcsolatos célok teljesítéséről;
4. 16. cikke (1) bekezdésének megfelelően a 29. § és 30. §, valamint a 36. § alapján tett kifogásokról;
5. 25. cikke (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő jogszabályi előírásokról;
6. 33. cikkének megfelelően a VIII. fejezetben foglaltakkal összhangban az OHT-ról, a területi hulladékgazdálkodási tervekről, az NMP-ről és a területi hulladékgazdálkodási tervek megelőzési programmal kapcsolatos részeiről, valamint ezek lényeges módosításáról;
7. 37. cikkének megfelelően az e törvényben foglaltak végrehajtásáról, ideértve a 7. cikk (2) és (3) bekezdése alapján az 56. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében foglaltakat.

XII. Fejezet

Záró rendelkezések

42. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

84. §

(1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 89-90. § 2013. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 91. § 2015. január 1-jén lép hatályba.

(4) A törvény rendelkezéseit a hatályba lépése után indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

85. §

(1) A törvény hatályba lépésekor hatályos hulladékszállítási engedély alapján a környezetvédelmi hatóság az engedély jogosultját nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vétel érdekében a hatóság az engedély jogosultját az engedélyben nem szereplő, azonban a nyilvántartásba vételhez szükséges adat szolgáltatására kötelezheti.

(2) A törvény hatályba lépésekor hatályos begyűjtési engedélyek 2012. szeptember 30-án hatályukat vesztik.

(3) A törvény hatályba lépésekor hatályos hulladékszállítási engedélyek 2012. december 31-én hatályukat vesztik.

(4) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására vonatkozó olyan szerződés, amely 2012. december 31-ét megelőzően hatályát veszti, 2012. december 31-ig meghosszabbítható. Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására vonatkozó szerződés 2013. január 1-jét követően csak az e törvényben meghatározott előírások figyelembe vételével  köthető, illetve történhet a közszolgáltató kiválasztása. 

86. §

(1) 2020. december 31-ig legalább a háztartási papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék – illetve lehetőség szerint egyéb forrásokból, a háztartásokból származó ilyen hulladékáramokhoz hasonló hulladék – újrahasználatra történő előkészítésének és újrafeldolgozásának együttes mértékét tömegében országos szinten legalább 50%-ra kell növelni.

(2) A települési hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget – a települési hulladéklerakóban évente lerakott hulladék mért összetételét és az összetevők tömeg szerinti megoszlását alapul véve – az 1995-ben országos szinten képződött, a települési hulladék részét képező biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest 2016. július 1-ig 35%-ra, azaz 890 000 tonna alá kell csökkenteni.

(3) 2020. december 31-ig a nem veszélyes építési-bontási hulladék – a föld és a kő kivételével – újrahasználatra történő előkészítésének, újrafeldolgozásának és egyéb, anyagában történő hasznosításának – ideértve a feltöltési műveleteknél más anyagok helyettesítésére használt hulladékot – együttes mértékét tömegében országos szinten legalább 70%-ra kell növelni.

43. Felhatalmazó rendelkezések

87. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:

1. a települési hulladék képződésének megelőzésével, valamint a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit;
2. a veszélyes hulladék képződésének megelőzésével, valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit;
3. a hulladékgazdálkodási tevékenység engedélyezésével kapcsolatos előírásokat;
4. a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket;
5. a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeit;
6. a hulladékgazdálkodási bírság kiszabásának és megállapításának módját és mértékét;
7. a hulladék külföldről történő behozatalát, az országból történő kivitelét és az ország területén történő átszállítását;
8. a letéti díjat, valamint az újrahasználható és a nem újrahasználható termékek betétdíját;
9. a visszavételi és visszaadási lehetőség alkalmazását a használt termékek, hulladék visszavételi és hasznosítási arányokat és azok teljesítésének határidejét;
10. a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályait;
11. az elektromos és elektronikai berendezések hulladékaival kapcsolatos tevékenység végzésének szabályait;
12. az elemek és az akkumulátorok hulladékaival kapcsolatos tevékenység végzésének szabályait;
13. a hulladékká vált gépjárművek kezelésének részletes szabályait;
14. az építési-bontási hulladék kezelésének részletes szabályait;
15. a közúti közlekedésre alkalmatlanná vált gumiabroncsok kezelésének szabályait;
16. a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének részletes szabályait;
17. a jegyző hulladékgazdálkodási hatás- és feladatkörét;
18. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításának részletes szabályait;
19. a közszolgáltató kiválasztásának módját és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés tartalmi követelményeit;
20. a biztosíték formáját és mértékét, felhasználásának feltételeit, elszámolásának és nyilvántartásának szabályait, továbbá a környezetvédelmi biztosítás szabályait;
21. a nyilvántartásba vételhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételi feltételeit.

(2) Felhatalmazást kap a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:

1. a hulladék és a veszélyes hulladék jegyzékét;
2. a hulladékkezelési tevékenység végzésének, valamint az egyes hulladékkezelő létesítmények kialakításának, üzemeltetésének részletes műszaki szabályait;
3. a hulladéklerakás technikai követelményeit;
4. a hulladék termikus ártalmatlanításának technikai követelményeit;
5. a hulladékolaj kezelésének részletes szabályait;
6. a poliklórozott bifenilek és poliklórozott terfenilek, valamint az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályait;
7. az elem- és akkumulátor-hulladék kezelésével kapcsolatos szakmai szabályokat;
8. a titán-dioxid ipar hulladékai kezelésének részletes szabályait;
9. az elektronikai és elektromos berendezések hulladékainak kezelésével kapcsolatos szakmai szabályokat;
10. a hulladékstátusz megszűnésének megállapítására vonatkozó részletes kritériumokat;
11. a területi hulladékgazdálkodási terveket.

(3) Felhatalmazást kap:

1. az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter, hogy
   1.  
      1. az állatgyógyászati készítmények és csomagolásuk hulladékai kezelésének részletes szabályait,
      2. a növényvédő szerek és csomagolásuk hulladékainak részletes szabályait,
      3. a biológiailag lebomló anyagok kezelésének műszaki követelményeit, beleértve a biogáz előállítás és komposztálás műszaki követelményeit;

b) az egészségügyért felelős miniszter, hogy

1. a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékai kezelésének részletes szabályait,
2. az egészségügyi hulladék kezelésének részletes szabályait,
3. a települési hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményeket

rendeletben állapítsa meg.

(4) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg:

1. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának és igénybevételének szabályait;
2. a közterület tisztán tartására vonatkozó szabályokat;
3. a helyi hulladékgazdálkodási tervet és a csomagolási hulladékra vonatkozó

feladatokat.

44. Az Európai Unió jogának való megfelelés

88. §

Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

1. a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról szóló, 2000. május 3-i 2000/532/EK bizottsági határozat;
2. a hulladékgazdálkodás közösségi stratégiájáról szóló, 1997. február 24-i tanácsi állásfoglalás;
3. a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;
4. a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv;
5. a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.

45. Módosító rendelkezések

89. §

(1) A 37. §-t megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„Az államra és a települési önkormányzatra vonatkozó szabályok”

(2) A 37. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állam a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást szervezi és fenntartja.”

(3) A 37. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kizárólag külön jogszabályban meghatározott közszolgáltatási engedély birtokában végezhető.”

(4) A 37. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az állam hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségeit az állam nevében eljáró OHÜ szervezi.”

(5) A 39. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötéséig az OHÜ gondoskodik a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról.”

(6) A 42. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ingatlantulajdonos a települési hulladékot miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint gyűjtőhelyre vagy hulladékkezelő létesítménybe engedély nélkül elszállíthatja.”

(7) A 45. § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Közszolgáltató hulladékgazdálkodási közszolgáltatáson kívül egyéb engedély-köteles, illetve nyilvántartásba vételhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet nem végezhet.”

(8) A 45. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvény értelmezésében jelentős befolyással az a gazdálkodó szervezet bír, amelyben az állam, illetve a települési önkormányzat a tulajdonosok szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, és a társaság tulajdonosaként jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja.”

90. §

(1) A 26. § (3) bekezdésben „a települési önkormányzat” szövegrész helyébe „a miniszteri” szövegrész lép.

(2) 38. § (1) bekezdésben „A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:” szövegrész helyébe „Az OHÜ a közszolgáltatóval kötött szerződésben az alábbiakat rögzíti:” szövegrész lép.

(3) A 38. § (2) bekezdésben az „Önkormányzati” szövegrész helyébe a „Miniszteri” szövegrész lép.

(4) A 39. § (1) bekezdésben „A települési önkormányzat” szövegrész helyébe „Az OHÜ” szövegrész lép.

(5) A 40. § (1) bekezdésben „a települési önkormányzat” szövegrész helyébe „az állam” szövegrész lép.

(6) A 40. § (2) bekezdésben a „legalább” szövegrész helyébe a „legfeljebb” szövegrész lép.

(7) A 40. § (3) bekezdésben „a települési önkormányzatnak” szövegrész helyébe „az államnak” szövegrész lép.

(8) A 45. §-ban a „Hulladékgazdálkodási közszolgáltatást az végezhet, aki” szövegrész helyébe a „Hulladékgazdálkodási közszolgáltatást az a jelentős befolyással bíró gazdálkodó szervezet végezhet, amely” szövegrész lép.

(9) A 45. § d) pontjában „a települési önkormányzattal” szövegrész helyébe „az állammal” szövegrész lép.

(10) A 47. § (2) bekezdés a) pontjában „az önkormányzat” szövegrész helyébe „az állam” szövegrész lép.

(11) A 48. § (1) bekezdésben „a települési önkormányzatnak” szövegrész helyébe „az OHÜ részére” szövegrész lép.

(12) Az 52. § (1) bekezdésben az „önkormányzati” szövegrész helyébe a „miniszteri” szövegrész, „a közszolgáltató javaslata alapján a jegyző, Budapesten a főjegyző (a továbbiakban együttesen: jegyző) terjeszti elő” szövegrész helyébe „a közszolgáltató közzéteszi” szövegrész lép.

(13) Az 52. § (2) bekezdésben „A települési önkormányzat” szövegrész helyébe „Az állam” szövegrész lép.

(14) Az 53. § (3) bekezdésben „a települési önkormányzat jegyzőjénél” szövegrész helyébe „a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a továbbiakban: NAV)” szövegrész lép.

(15) Az 53. § (4) bekezdésben „A települési önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe „A NAV”, ugyanezen bekezdés második mondatában a „települési önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe a „NAV” szövegrész lép.

91. §

(1) A 26. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hulladékbirtokos a további kezelésnek megfelelően a papír, fém, műanyag és üveg hulladékot elkülönítetten köteles gyűjteni.”

(2) A 37. § (2) bekezdése a következő g)-i) ponttal egészül ki:

[A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás a következőkre terjed ki:]
„
g) a papír-, az üveg-, a műanyag-, és a fémhulladék elkülönített gyűjtésére és elszállítására,
h) a biohulladék elkülönített gyűjtésére és kezelésére, és
i) veszélyes hulladék elkülönített gyűjtésére és kezelésére.”

(3) A 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 37. § (2) bekezdés g)-i) pontjai szerinti elkülönített gyűjtési rendszer kialakítása érdekében miniszteri rendelet – a helyi feltételekre és a (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – előírja a települési hulladék egyes összetevőinek elkülönített gyűjtését, hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében történő elszállítását és kezelését, valamint meghatározza az erre vonatkozó részletes szabályokat.”

(4) A 38. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az elkülönített gyűjtési rendszert úgy kell kialakítani, hogy

1. a hulladék hasznosítható összetevői ne keveredjenek, vagy fizikai válogatással elkülöníthetők legyenek;
2. az ingatlantulajdonosnak a lehető legkevesebb gyűjtőedény vagy zsák elhelyezéséről kelljen gondoskodnia;
3. a 37. § (2) bekezdés g)-i) pontja szerinti hulladék elkülönített gyűjtése biztosított legyen;
4. a hulladékgyűjtő ponton történő gyűjtés csak kiegészítő megoldásként, elsősorban olyan sűrűn lakott településrészeken alkalmazható, ahol a házhoz menő közszolgáltatás biztosítása nem megvalósítható;
5. a nagydarabos hulladék és a veszélyes hulladék elszállításához szükséges hulladékgyűjtő udvarok kialakítása és az elszállítás megszervezése biztosított legyen.”

(5) Az 59. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A veszélyes hulladék kezelését végzők naponta Interneten keresztül történő elektronikus adatszolgáltatást teljesítenek.”

92. §

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 4. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A települési önkormányzat – a vízgazdálkodási tevékenységek, mint közfeladatok (közszolgáltatások) körében – köteles gondoskodni:]

„d) a településen található szennyvízbekötés nélküli ingatlanok esetében a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizek ártalommentes elhelyezésének szervezéséről és ellenőrzéséről.”

93. §

(1) A Vgtv. 37. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Víziközmű társulat csak víziközmű társulattal egyesülhet, víziközmű társulat csak víziközmű társulatokká válhat szét. Víziközmű társulat átalakulással egyéb módon nem jöhet lére.

(2) A víziközmű társulat gazdasági társaságot, nonprofit gazdasági társaságot, alapítványt nem hozhat létre, gazdasági társaságban, nonprofit gazdasági társaságban érdekeltséget nem szerezhet, alapítvány részére pénzbeli vagy egyéb hozzájárulást nem teljesíthet.”

(2) A Vgtv. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a viziközmű társulat közfeladatát teljesítette, a vízgazdálkodási társulatokról szóló kormányrendelet szerinti elszámolási eljárásra, ha a közfeladat teljesítése nélkül jogutód nélkül megszűnik, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti végelszámolásra kerül sor.”

94. §

A Vgtv. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„39. § (1) A víziközmű társulat törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el. A cégbíróságnak a víziközmű társulattal kapcsolatos eljárására a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény előírásait kell alkalmazni.

(2) A víziközmű társulat felett törvényességi ellenőrzést gyakorol a társulat székhelye szerinti vízügyi igazgatási szerv.

(3) A vízügyi igazgatási szerv a törvényességi ellenőrzés keretében:

1. tagja a szervező bizottságnak és nyomon követi annak munkáját, továbbá részt vesz a taggyűlésen,
2. ellenőrzi a víziközmű társulat alapszabályát, belső szabályzatát és határozatait,
3. vizsgálja a víziközmű társulat szerveinek működését,
4. ellenőrzi, hogy a végzett tevékenység mennyiben jelenti a 38. §-ban foglalt közfeladat ellátását,
5. vizsgálja a közfeladat teljesítésének végrehajtását követően az elszámolási eljárás lefolytatását.

(4) Ha a vízügyi igazgatási szerv a jogszabályban, az alapszabályban vagy a belső szabályzatban foglaltak megsértését észleli, felhívja a viziközmű társulatot a jogsértés megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a vízügyi igazgatási szervet tájékoztatni.

(5) Ha a megadott határidőn belül a jogsértést a víziközmű társulat nem szűntette meg, a vízügyi igazgatási szerv tizenöt napon belül kérelmezi a cégbíróságnál a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását.”

95. §

A Vgtv. 40. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A víziközmű társulat a cégnyilvántartásba való bejegyzését követően kezdheti meg működését.”

96. §

A Vgtv. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43. § A víziközmű társulatra e törvény eltérő rendelkezése hiányában a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

97. §

A Vgtv. 44/A. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A víziközmű társulat jogutód nélkül megszűnik, ha]

„b) alapszabályban meghatározott közfeladatát megvalósította és az elszámolási eljárást befejezte,
c) a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését.”

98. §

A Vgtv. a következő IX/A. fejezettel egészül ki:

„IX/A. Fejezet

A nem közműves háztartási szennyvízszállítási közszolgáltatás

44/B. § Az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, birtokosa vagy használója (e fejezet alkalmazásában, a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) köteles az ingatlanán keletkező, közüzemi csatornahálózatba vagy a helyben való, engedélyezett módon történő tisztítás után befogadóba nem vezetett háztartási szennyvizet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott módon gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított közszolgáltatónak átadni.

44/C. § (1) A települési önkormányzat vagy azok társulása kötelezően ellátandó közszolgáltatásként a közüzemi csatornahálózatba vagy a helyben való, engedélyezett módon történő tisztítás után befogadóba nem vezetett háztartási szennyvíz begyűjtésére, szállítására és az ártalommentes elhelyezés érdekében történő átadásra nem közműves háztartási szennyvízszállítási közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez és tart fenn. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz átvételére köteles befogadó telepet a vízügyi hatóság – a befogadás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője véleményének kikérésével – jelöli ki.

(2) A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:

1. a közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatással ellátott terület határait;
2. aközszolgáltató megnevezését, valamint annak a működési területnek a határait, amelyen belül a közszolgáltató a közszolgáltatást rendszeresen ellátni köteles és az ártalmatlanítás céljából történő átadás helyét (szennyvíztisztító telep, szennyvízelvezető mű erre kijelölt eleme, tavas vagy egyéb szennyvíztisztító mű);
3. a közszolgáltatás ellátásának rendjét, módját és időtartamát, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, valamint a közszolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit;
4. a közszolgáltatás igénybevételének módját és feltételeit;
5. a közszolgáltatással összefüggő települési önkormányzati feladat- és hatáskört;
6. az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények és a szolgáltatás ingyenességének eseteit;
7. az üdülőingatlanokra, az időlegesen használt és a nem használt ingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat;
8. a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.

44/D. § (1) A közszolgáltatás igénybe vételéért díjat kell fizetni.

(2) A közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan kell meghatározni a következőkre figyelemmel:

1. a begyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége és minősége, amelyet legkésőbb az átadási pontban ellenőrizni kell,
2. a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordítások, különösen a begyűjtés, a szállítás, és az ártalommentes elhelyezéshez szükséges átadás költségei,
3. a közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségek, ennek keretében különösen a szolgáltatás megkezdését megelőzően felmerülő, a szolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költségei.

(3) A közszolgáltatás díja egytényezős vagy többtényezős lehet.

(4) A közszolgáltatás díját meghatározó önkormányzati rendelet elfogadását megelőzően a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti vizsgálati elemzés részeként a közszolgáltatás rendjére és módjára tekintettel részletes költségelemzést kell készíteni. A költségelemzést – a közszolgáltató (2) bekezdésben meghatározottak szerint készített javaslata alapján – a jegyző, Budapesten a főjegyző terjeszti elő.

44/E. § A közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.

44/F. § (1) A közszolgáltató – az önkormányzati rendeletben előírt módon – folyamatosan köteles gondoskodni a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséről, szállításáról és átadásáról a környezetvédelmi, vízügyi és közegészségügyi előírások megtartása mellett.

(2) Közszolgáltatást az végezhet, aki

1. biztosítani tudja a közszolgáltatás személyi és tárgyi feltételeit, amelyek garantálják a közszolgáltatás tartós, rendszeres és a környezetvédelmi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását,
2. a végzendő begyűjtési és szállítási tevékenységet a begyűjtés helye szerint illetékes vízügyi hatóságnak bejelentette,
3. közbeszerzési eljárás vagy – ha a közbeszerzésekről szóló törvény szerint nem szükséges – kijelölés alapján a települési önkormányzattal közszolgáltatási szerződést kötött.

(3) A közszolgáltatásnak a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell történnie.

(4) A közszolgáltatást végző felelős a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz rendeltetési helyére történő biztonságos eljuttatásáért.

(5) A közszolgáltatás teljesítéséből eredő szennyeződés esetén a begyűjtést és szállítást végző köteles a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződésmentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról gondoskodni.

44/G. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete – ha közbeszerzési eljárás lefolytatására került sor, a közbeszerzési eljárás nyertesével – a közszolgáltatás ellátására írásban szerződést köt.

(2) A begyűjtésre, szállításra vonatkozó szerződést legfeljebb 10 évre lehet megkötni. Az ilyen szerződésben meg kell határozni a háztartási szennyvizet fogadó létesítményeket.

(3) A közszolgáltatói szerződés csak akkor mondható fel, ha a közszolgáltató

1. a közszolgáltatás ellátása során a környezet védelmére és a vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, vagy a rá vonatkozó hatósági határozat előírásait súlyosan megsérti, és ennek tényét a bíróság vagy hatóság jogerősen megállapítja;
2. a szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróhatóan súlyosan megsérti.

(4) A felmondási idő legalább hat hónap.

(5) A közszolgáltatási szerződés felmondása esetén a felmondási idő lejártáig a települési önkormányzatnak intézkednie kell a közszolgáltatás megújításának biztosításáról.

44/H. § (1) A közszolgáltató köteles a közszolgáltatói tevékenységéről évente részletes költségelszámolást készíteni, és azt a tárgyévet követő év március 31-ig a települési önkormányzatnak benyújtani.

(2) A kötelezően ellátandó közszolgáltatás kereteibe nem tartozó más szolgáltatás költségeit, elszámolását és díját szigorúan el kell különíteni, és e költségeket a közszolgáltatás díjából nem lehet finanszírozni.

44/I. § (1) A települési önkormányzatot a nem közműves háztartási szennyvízszállítási közszolgáltatás megszervezéséért – figyelemmel a közszolgáltatás színvonalára – a költségvetési törvényben biztosított módon és összegben feladathoz kötött támogatás illeti meg.

(2) A települési önkormányzat az (1) bekezdés szerinti feladathoz kötött támogatásra csak akkor jogosult, ha a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalommentes elhelyezésével összefüggő kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz.

(3) Ha a települési önkormányzat a közszolgáltatás ellátására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv kezdeményezi, hogy az (1) bekezdés szerinti feladathoz kötött költségvetési támogatást az azt folyósító szervezet a közszolgáltatás megszervezéséig visszatartsa, illetve zárolja.

44/J. § (1) Ha az ingatlantulajdonos, a települési önkormányzat, az önkormányzati társulás és a közszolgáltató a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalommentes elhelyezésével összefüggő kötelezettségét nem teljesíti vagy megszegi, közszolgáltatási bírságot köteles fizetni.

(2) A közszolgáltatási bírságot a vízügyi hatóság szabja ki.

(3) A bírság kiszabására a vízügyi hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározott cselekményről való tudomásszerzésétől számított egy éven túl nincs lehetősége. A cselekmény elkövetésétől számított öt éven túl csak akkor szabható ki bírság, ha a cselekmény jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll.

(4) A jogerősen kivetett közszolgáltatási bírság adók módjára behajtandó köztartozás.”

99. §

A Vgtv. 45. § (7) bekezdése a következő y) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány]

„y) a nem közműves háztartási szennyvízszállítási közszolgáltatási tevékenység végzési feltételeinek, az e tevékenységre jogosító bejelentés és a nyilvántartás tartalmi elemeire, a tevékenységre jogszabályban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeknek, a közszolgáltatási bírság mértékének és megállapítása módjának, a közszolgáltatási szerződés tartalmának, valamint a közszolgáltatási díj megállapításának, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségnek”

[rendeletben történő megállapítására.]

100. §

A Vgtv. a következő 45/C. §-al egészül ki:

„45/C. § (1) E törvénynek a hulladékról szóló 2012. évi ……. törvénnyel (a továbbiakban: Ht.) megállapított rendelkezéseit a Ht. hatályba lépésekor jogerősen még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy a folyékony hulladék begyűjtése és szállítása iránti engedélykérelem a tervezett tevékenység bejelentésének minősül.

(2) A Ht. hatályba lépését megelőzően kiadott és hatályos folyékony hulladék begyűjtési és szállítási engedély a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtési és szállítási tevékenységre vonatkozó bejelentéssel egyenértékű.”

101. §

A Vgtv. 1. melléklete a következő 35. és 36. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„35. nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz: olyan háztartási szennyvíz, amelyet a keletkezés helyéről vagy átmeneti tárolóból – közcsatornára való bekötés vagy a helyben történő tisztítás és befogadóba vezetés lehetőségének hiányában – gépjárművel szállítanak el ártalmatlanítás céljából;

36. begyűjtés: a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíznek az ingatlan tulajdonosától, vagyonkezelőjétől, birtokosától vagy használójától történő átvétele.”

102. §

(1) A Vgtv. 36. § (2) és (3), valamint (7) bekezdésében, a 42. § (1), valamint (4)-(7) bekezdésében, és a 44. § (2) bekezdésében a „közgyűlés” szövegrész helyébe a „taggyűlés” szövegrész lép.

(2) A Vgtv. 42. § (2) és (3) bekezdésében a „közgyűlést” szövegrész helyébe a „taggyűlést” szövegrész lép.

(3) A Vgtv. 45/A. § d) pontjában a „a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvénnyel” szövegrész helyébe a „a hulladékról szóló 2012. évi … törvénnyel” szövegrész lép.

103. §

(1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény …… bekezdésben a „hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény” szövegrész helyébe a „hulladékról szóló törvény” szöveg lép.

(2) A Kvt. …… bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a megkeresett szerv nem rendelkezik a kért környezeti információval, az információ megismerésre vonatkozó igényt köteles a környezeti információval rendelkező szervnek megküldeni és erről az igénylőt értesíteni vagy tájékoztatni, hogy a kért információt mely környezeti információval rendelkező szervtől igényelheti. A környezeti információ megismerésre vonatkozó igény elutasítása esetén az elutasítás tartalmazza annak indokait, valamint tájékoztatást arról, hogy a megtagadással szemben az igénylő mely szervhez fordulhat.”

(3) A Kvt. ……. bekezdésének a „hulladékgazdálkodásról szóló külön jogszabály” szövegrész helyébe a „hulladékról szóló törvény” szöveg lép.

(4) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11. számú melléklet „II. Az értékcsökkenési leírás szabályai” rész ……. Építmények alpontjának a Hulladéktároló és a Hulladékhasznosító létesítmény fogalmában a „hulladékgazdálkodásról szóló törvény” szövegrész helyébe a „hulladékról szóló törvény” szöveg lép.

(5) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény ……… a „hulladékgazdálkodásról szóló törvény” szövegrész helyébe a „hulladékról szóló törvény” szöveg lép.

46. Hatályon kívül helyező rendelkezés

104. §
Hatályát veszti a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény.
105. §
(1) A 38. § (3) bekezdés 2012. december 31-én hatályát veszti.

(2) A 39. § (4) bekezdés 2012. december 31-én hatályát veszti.

(3) A 41. § (1) bekezdés 2012. december 31-én hatályát veszti.

(4) A 48. § (4) bekezdés 2012. december 31-én hatályát veszti.

(5) Az 53. § (6) bekezdés 2012. december 31-én hatályát veszti.

(6) Az 71. § 2012. december 31-én hatályát veszti.

(7) Az 72. § 2012. december 31-én hatályát veszti.

(8) A 75. § 2012. december 31-én hatályát veszti.

(9) A 87. § (4) bekezdés a) és c) pontja, valamint az (5) bekezdés 2012. december 31-én hatályát veszti.

1. számú melléklet a 2012. évi … törvényhez
Hulladékártalmatlanítást szolgáló műveletek

2. számú melléklet a 2012. évi …törvényhez
Hulladékhasznosítást szolgáló műveletek

Az R1 szerinti műveletet végez a települési hulladékot feldolgozó égetőmű, ha energiahatékonysága megegyezik vagy meghaladja

1. a 0,60-ot a működő és 2009. január 1-je előtt engedélyezett létesítmények esetében,
2. a 0,65-ot a 2008. december 31. után engedélyezett létesítmények esetében, a következő képlet használatával:

Energiahatékonyság = (Ep – (Ef + Ei))/(0.97 × (Ew + Ef)) ahol:
Ep: éves hőenergia- vagy elektromosenergia-termelés. Kiszámítása: az energia elektromos áram formájában szorozva 2,6-el és a kereskedelmi használatra előállított hőenergia szorozva 1,1-el (GJ/év)
Ef: a rendszer éves energia inputja a gőz termeléséhez hozzájáruló tüzelőanyagokból (GJ/év)
Ew: a kezelt hulladék energiatartalma éves szinten a hulladék nettófűtőértékével számítva (GJ/év)
Ei: éves bevitt energia az Ew és az Ef kivételével (GJ/év)
0,97: a fenékhamu és a sugárzás miatt bekövetkező energiaveszteség-faktor.

3. számú melléklet a 2012. évi ... törvényhez
Veszélyességi jellemzők
H 1 "Robbanásveszélyes": olyan anyagok és készítmények, amelyek láng hatására robbanhatnak, vagy amelyek érzékenyebbek az ütésre vagy a súrlódásra, mint a dinitrobenzol;

H 2 "Oxidáló": olyan anyagok és készítmények, amelyek más anyagokkal, különösen gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő (exoterm) reakcióba lépnek.

H 3-A "Tűzveszélyes":
- olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek lobbanáspontja 21 °C alatt van (beleértve a fokozottan tűzveszélyes anyagokat is), vagy
- azon anyagok és készítmények, amelyek szobahőmérsékleten levegővel érintkezve felforrósodhatnak, majd öngyulladásra képesek, vagy
- olyan szilárd anyagok és készítmények, amelyek gyújtóforrással való rövid ideig tartó érintkezést követően könnyen meggyulladnak, és a gyújtóforrás eltávolítását követően is tovább égnek vagy bomlanak, vagy
- gáz halmazállapotú anyagok és készítmények, amelyek a levegőn normál nyomáson gyúlékonyak, vagy
- anyagok és készítmények, amelyeknek vízzel vagy nedves levegővel történő érintkezésekor veszélyes mennyiségben keletkeznek tűzveszélyes gázok.

H 3-B "Kevésbé tűzveszélyes": olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek lobbanáspontja 21 °C vagy annál magasabb, és 55 °C vagy annál alacsonyabb.

H 4 "Irritáló vagy izgató": nem maró hatású anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, szemmel vagy a nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak.

H 5 "Ártalmas": olyan anyagok és készítmények, amelyek, belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén korlátozott egészségkárosodást okozhatnak.

H 6 "Mérgező": olyan anyagok és készítmények, (beleértve a rendkívül mérgező hulladékot is), amelyek belélegezve vagy lenyelve vagy a bőrön keresztül felszívódva súlyos, akut vagy krónikus egészségkárosodást, vagy akár halált is okozhatnak.

H 7 "Rákkeltő (karcinogén)": olyan anyagok és készítmények, amelyek belélegezve vagy lenyelve vagy a bőrön keresztül felszívódva rákot okozhatnak, vagy annak előfordulási esélyét növelhetik.

H 8 "Maró": olyan anyagok és készítmények, amelyek az élő szövettel érintkezve azt elroncsolhatják.

H 9 "Fertőző": olyan életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazó anyagok és készítmények, amelyek ismert módon vagy megalapozott feltételezések szerint betegséget okoznak az emberben vagy más élő szervezetekben.

H 10 "Reprodukciót (szaporodást) károsító": olyan anyagok és készítmények, amelyek belélegezve vagy lenyelve, vagy a bőrön keresztül felszívódva nem öröklődő fejlődési rendellenességet okozhatnak, vagy azok előfordulási esélyét növelhetik.

H 11 "Mutagén": olyan anyagok és készítmények, amelyek belélegezve, lenyelve vagy a bőrön keresztül felszívódva örökletes genetikai károsodást okozhatnak, vagy azok előfordulási esélyét növelhetik.

H 12 Olyan hulladék, amelyek vízzel, levegővel vagy valamely savval érintkezve mérgező vagy erősen mérgező gázokat fejleszt.

H 13 "Érzékenységet okozó": olyan anyagok és készítmények, amelyek belégzés vagy bőrön át történő felszívódásuk esetén hiperérzékenységi reakciót képesek kiváltani úgy, hogy az anyagnak vagy készítménynek való ismételt expozíció esetén jellegzetes káros hatások lépnek fel.

H 14 "Környezetre veszélyes (ökotoxikus)": hulladék, amely közvetlenül vagy közvetve veszélyt jelent vagy jelenthet egy vagy több környezeti elemre.

H 15 Hulladék, amelyek hajlamos arra, hogy belőle az ártalmatlanítást követően valamely formában — pl. kimosódás — a fent felsorolt tulajdonságok bármelyikével rendelkező anyag keletkezzék.

4. melléklet a 2012. évi … törvényhez
A hulladékképződés megelőzését szolgáló intézkedések
A hulladékképződéssel kapcsolatos keretfeltételeket érintő intézkedések
1. Tervezési intézkedések vagy az erőforrások hatékony felhasználását előmozdító egyéb gazdasági eszközök használata.
2. A tisztább és kevesebb hulladék képződését eredményező termékek és technológiák területén végzett kutatás és fejlesztés előmozdítása, valamint az ilyen témájú kutatás és fejlesztés által elért eredmények terjesztése és használata.
3. A hulladékképződés megelőzéséhez való hozzájárulás céljából a hulladékképződés által a környezetre nehezedő nyomást leíró hatékony és jellemző mutatók kidolgozása minden szinten, a termékek közösségi szintű összehasonlításától a helyi hatóságok tevékenységén át a nemzeti intézkedésekig.
A tervezési, gyártási és forgalmazási szakaszt befolyásoló intézkedések
4. Az öko-tervezés előmozdítása (a környezetvédelmi vonatkozásoknak a terméktervezésbe való módszeres beépítése a termék környezetvédelmi teljesítményének az egész életciklusra kiterjedő javítása érdekében).
5. A hulladék képződésének megelőzési technikáival kapcsolatos tájékoztatás nyújtása az elérhető legjobb technikák ipari bevezetésének megkönnyítése érdekében.
6. Az illetékes hatóságok számára szervezett képzés a hulladék képződésének megelőzésére vonatkozó követelményeknek az e törvény és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló jogszabály értelmében kiadott engedélyekbe való beépítésével kapcsolatban.
7. Intézkedések az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá nem tartozó létesítményekben való hulladékképződés megelőzése érdekében. Adott esetben ezek az intézkedések lehetnek a hulladékképződés megelőzésének vizsgálatai vagy tervei.
8. Figyelemfelkeltő kampányok alkalmazása vagy a vállalkozásoknak nyújtott pénzügyi, döntéshozatali vagy egyéb támogatás. Az ilyen intézkedések nagy valószínűséggel különösen hatékonynak bizonyulnak, ha azokat a megcélzott kis- és középvállalkozásokhoz igazítják, és a már működő vállalkozási hálózatokra támaszkodnak.
9. Az önkéntes megállapodások, a fogyasztói vagy termelői bizottságok vagy az ágazati tárgyalások igénybevétele annak érdekében, hogy az érintett vállalkozások vagy ipari ágazatok meghatározzák a hulladékképződés megelőzésével kapcsolatos terveiket vagy célkitűzéseiket, illetve javíthassanak a túlzott mértékű hulladék képződését eredményező termékeken vagy csomagolásokon.
10. A megbízható környezetgazdálkodási rendszerek előmozdítása, beleértve az EMAS-t és az ISO 14001-et is.
A fogyasztási és használati szakaszt befolyásoló intézkedések
11. Gazdasági eszközök, mint például a környezetet nem terhelő termékek vásárlására való ösztönzés vagy a fogyasztók által kötelezően fizetendő díj bevezetése egy olyan adott árucikkre vagy csomagolási összetevőre, amelyhez egyébként ingyen hozzájuthatnának.
12. Figyelemfelkeltő kampányok alkalmazása és az általános közvéleményt vagy egy adott fogyasztói csoportot célzó tájékoztatás.
13. A megbízható öko-címkézés előmozdítása.
14. Az iparral kötött megállapodások az integrált termékpolitika keretében megvalósított termékbizottságokhoz hasonlóan, vagy a kiskereskedőkkel a hulladék képződésének megelőzésével kapcsolatos információk és a kisebb környezeti hatású termékek rendelkezésre bocsátásáról kötött megállapodások.
15. A közbeszerzés és a vállalati beszerzés vonatkozásában a környezetvédelmi és a hulladékképződés megelőzésére vonatkozó kritériumok beépítése az ajánlati felhívásokba és a szerződésekbe az Európai Bizottság által 2004. október 29-én közzétett, a „Környezetbarát közbeszerzésről szóló kézikönyvvel” összhangban.
16. A még felhasználható eldobott termékek vagy azok összetevői újrahasználatának és/vagy megjavításának előmozdítása, nevezetesen az olyan oktatási, gazdasági, logisztikai vagy egyéb intézkedések alkalmazása révén, mint például a hitelesített javító és újrahasználati központok és hálózatok támogatása vagy létesítése, különösen a sűrűn

Forrás: Kszgysz.