An error occured during parsing XML data. Please try again.
An error occured during parsing XML data. Please try again.
An error occured during parsing XML data. Please try again.

Légszennyezettség adatok

legszennyezettseg_meres

Környezeti sugárzási szintek

Környezeti sugárzási szintek

Jelenlegi látogatók

Oldalainkat 9 vendég böngészi

blautech_logo

tuv_logo
 
logo_kerekparosbarat-munkahely

blautech

Nem sok jóval kecsegtet a durbani klímakonferencia Nyomtatás E-mail
2011. december 05. hétfő, 21:46
karosanyag--kibocsatasFelmondaná Kanada a fejlett országokat üvegházgáz-kibocsátásuk csökkentésére kötelező kiotói jegyzőkönyvet, emiatt bontakozott ki az ENSZ durbani klímakonferenciájának eddigi legnagyobb vitája. Kiderült az is, hogy a házigazda Dél-Afrika óriási szénerőműveket épít.

Valószínűleg nem dől meg a korábbi évek melegrekordja a 2011-es évvel, de az átlaghőmérséklet folyamatosan növekszik a Föld felszínén - jelentette be az ENSZ klímakonferencia-sorozatának most zajló fordulóján a Meteorológiai Világszervezet (WMO). A dél-afrikai Durbanben a WMO azt közölte a tárgyalófelekkel, hogy az előzetes számítások szerint az idei év minden idők tizedik legmelegebb esztendejének ígérkezik az előzetes számítások szerint.
A melegedési trendet a csendes-óceáni La Nina jelenség ellensúlyozza átmenetileg. A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy amióta tudományos igénnyel készülnek az időjárási statisztikák - vagyis az utóbbi másfélszáz évben - a tizenhárom legmelegebb év 1997 és 2011 közé esik. Az összképhez tartozik, hogy a nyári olvadás miatt az idén zsugorodott össze a legkisebb méretűre az északi-sarki jégtakaró.
A konferencia eddigi legnagyobb vitatémája egy kiszivárogtatás: eszerint Kanada felmondaná a fejlett országokat üvegházgáz-kibocsátásuk csökkentésére kötelező kiotói jegyzőkönyvet. A kanadai kormányt az aggasztja, hogy ha nagyobb mértékben visszafogná üvegházgáz-kibocsátását, akkor veszélybe kerülne a gazdasági bővülés, ugyanis Kanada legnagyobb kereskedelmi partnere, az Egyesült Államok nem részese a kiotói jegyzőkönyvnek.
Minderről annyit mondott Peter Kent, a kanadai kormány környezetvédelmi minisztere, hogy "Kiotó a múlt", és megerősítette, hogy országa valóban kilépne a jegyzőkönyv részes felei közül. A kanadai CTV televízió arról számolt be, hogy a kormány decemberben hivatalosan is elindítja az egy évig tartó kilépési procedúrát, de ezt a miniszter cáfolta. A kormány álláspontja a következő: támogatják a világméretű üvegházgáz-csökkentést, de Kanada ragaszkodik ahhoz, hogy olyan új megállapodás köttessék, amelynek minden állam a részese, különösen Kína és India.

Japán és Oroszország sem akar többet
Az orosz és a japán kormány álláspontja már korábbról ismert volt, eszerint e két állam nem vállal további kibocsátáscsökkentést, de azt még nem tudni, hogy fel is mondanák-e a jegyzőkönyvet. Az orosz és a japán álláspont szerint nincs értelme további célokat vállalni, amíg a két legnagyobb kibocsátó közül Kína eleve nem részese a kiotói jegyzőkönyvnek, az USA pedig nem ratifikálta. Durbanben az Egyesült Államok klímaügyi főtárgyaló-helyettese azt mondta, hogy nem valószínű, hogy a tárgyalófelek megváltoztatnák korábbi álláspontjukat, és a korábban jelzettnél nagyobb csökkentéseket vállaljanak
Az 1997-ben véglegesített megállapodásban az iparosodott államok többsége arra kötelezte magát, hogy összességében 5,2 százalékkal csökkentik szén-dioxid-kibocsátásukat az 1990-es szinthez képest 2012-re. A klímatudomány jelenlegi álláspontja szerint 25-40 százalékkal kéne csökkenteni a kibocsátást ahhoz, hogy el lehessen kerülni a klímaváltozás öngerjesztő, már nem befolyásolható folyamatait. Kanada 6 százalékos csökkentést vállalt 1990-hez képest, ám szén-dioxid-kibocsátása 17 százalékkal emelkedett.
Jelenleg az USA-t megelőzve Kína a legnagyobb kibocsátó. A Hszinhua állami hírügynökség közölte kommentár szerint "Kanada aláaknázza a klímavédelmi intézkedéseket, és rövid távú célok érdekében önnön elismertségét rombolja". A kínai hírügynökség szerint a kanadai kilépés a jegyzőkönyv hatálya alól azzal egyenértékű, mint ha valaki darabjaira törne szét egy edényt csak azért, mert el van repedve.
A tizenhét legnagyobb üvegházgáz-kibocsátó országot tömörítő fórum november közepi ülésén Brazília és India csatlakozott ahhoz az amerikai állásponthoz, amely szerint 2015-ig el kell halasztani a tárgyalásokat az új nemzetközi klímaegyezményről. Az Európai Unió és a kisebb fejlett országok csoportja viszont most Durbanben akar megállapodást elérni a tárgyalások mihamarabbi elkezdéséről, új egyezményt akar 2015-re és valós kibocsátáscsökkentéseket 2020-ra. A Reuters hírügynökség által megkérdezett elemzők arra számítanak, hogy a világméretű, nemzetközi jogilag kötelező megállapodás elmaradása miatt a felek a kétoldalú klímaegyezményekre fognak összpontosítani.

Óriási szénerőműveket épít a házigazda ország
Számos klímakutatással foglalkozó intézmény és legutóbb a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) úgy számol, hogy 2020-ban tetőznie kell az üvegházgáz-kibocsátásnak, és a 2030-as években gyors csökkenést kell elérni - mindezt azért, hogy a Föld átlaghőmérséklete ne legyen több mint 2 Celsius-fokkal magasabb az iparosodás előtti szintnél. A kutatók körében közmegegyezés van abban, hogy a 2 fokos emelkedés még nem okoz visszafordíthatatlan éghajlati változásokat.

A klímakonferencia házigazdája, a dél-afrikai kormány egyébként két, egyenként 4800 megawatt kapacitású szénerőművet építtet az országban, mert szerinte másképp nem lehet energiával ellátni a földrész leggyorsabban növekvő gazdaságát. Dél-Afrika áramellátását jelenleg 85 százalékban szénerőművek biztosítják. Ezeket az ország vissza akarja szorítani a megújuló energiák javára, ám ez még évekbe telik. Számos fejlődő országnak nincs más választása a fosszilis energiahordozókon kívül, ha nagy tételben és gyorsan akar villamos áramot termelni.
Mindez jó üzlet a finanszírozást megszervező bankszektornak is, hiszen egy 600 MW-os szénerőmű kétmilliárd dollárba kerül - derül ki egy jelentésből, amelyet nem kormányzati szervezetek mutattak be Durbanben. A Reuters hírügynökség tudósítása szerint 2005 és 2010 között kétszeresére emelkedett a szénerőmű-finanszírozás mértéke. Az ilyen projekteket leginkább támogató húsz legnagyobb bank között amerikai, brit, francia, japán, kínai, német, olasz és svájci pénzintézetek vannak - a három legnagyobb a JP Morgan Chase, a Citibank és a Bank of America

forrás: origo.hu