|
A 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet alapján a kötelezés vonatkozik a 100 000-nél több lakosú városok területén belül elhelyezkedő üzemi létesítményekre. A jogszabály üzemi létesítmények alatt a külön jogszabály szerint egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységet folytató létesítményeket érti. A stratégiai zajtérképek benyújtásának határideje a Minisztérium részére: 2012. június 30.
Az adatszolgáltatást a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 6. számú melléklete alapján kell benyújtani. Cégünk rendelkezik az adatszolgáltatás benyújtásához szükséges szakmai tapasztalattal és műszerezettséggel. Amennyiben az Önöknek is hasonló kötelezettsége merül fel, úgy kérem keresse meg irodánkat, hogy ajánlatunkat megadhassuk!

Az üzemi létesítmények zajkibocsátása a rendelkezésre álló adatok, illetve az esetlegesen szükséges zajmérések feltételei alapján a következő módokon becsülhető.
-
Ha ismert az üzemi létesítmény valamennyi jellemző zajforrásának egyedi zajkibocsátása (hangteljesítményszintje, a szükséges egyéb adatokkal, pl. az irányítottsággal együtt), akkor az üzemi létesítmény zajkibocsátása a 7. számú melléklet szerint, az egyedi zajforrások zajkibocsátása alapján vehető figyelembe, a következő feltételekkel: A zajforrások (gépek, berendezések) zajkibocsátásának megadása akkor fogadható el, ha a zajkibocsátás-közlés egyértelműen tartalmazza, hogy a hangteljesítményszint meghatározását
szerint, vagy az ezekkel azonos eredményt adó, az MSZ EN ISO 3740-es sorozat valamely más tagja, illetve az ezekre alapozott, az adott berendezés, gép, gépcsalád zajvizsgálati előírása szerint végezték. Az egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeréről a külön jogszabály számos gépre határértéket tartalmaz, és meghatározza a zajkibocsátás mérési módszerét is.
-
Ha az 1. pont szerinti zajkibocsátási adatokat nem ismerik, de annak műszeres méréssel való meghatározása szabványos feltételei megvannak, akkor az egyes zajforrások hangteljesítményszintje hangnyomásméréssel meghatározható. A mérést az MSZ EN ISO 3744 vagy az MSZ EN ISO 3746 szerint, vagy az ezekre alapozott, a berendezés, gép, gépcsalád zajvizsgálati előírása szerint kell elvégezni. Ha a zajforrás zajkibocsátása valamely irányban irányított, akkor meg kell határozni az MSZ EN ISO 3744 szerinti DI irányítottsági tényezőt. Ha a forrás hangteljesítményszintjét nem lehet minden tekintetben a fenti műszaki előírások szerinti méréssel meghatározni, akkor a forrás jellemzésére közelítő megoldásként alkalmazható a 7. számú melléklet 3.1.2 és a 3.4.2 pontok szerinti módszer.
-
Egy üzemi létesítmény környezeti zajkibocsátása (az üzemi létesítmény területére vonatkoztatott hangteljesítményszint) az MSZ ISO 8297 szerinti méréssel meghatározható.
-
Ha az 1., 2., 3. pontok szerinti módok egyike sem választható, illetve nincs lehetőség az ezeknek megfelelő műszeres vizsgálatra, akkor az üzem környezeti zajkibocsátása a következő módszerrel határozható meg. Az üzemei telephely környezetében, minden irányban felvett, legalább egy mérési ponton mérni kell az üzemtől származó zaj egyenértékű A-hangnyomásszintjét. A mérési eredményből a mérési pont mögötti visszaverő felület hatását le kell vonni. Az így meghatározott mérési eredmények az üzem zajkibocsátásából származó irány-hangnyomásszintek. Ezekből a következő összefüggésekkel meghatározható az üzemi telephely ún. akusztikai középpontja, és az ebbe koncentrált hangteljesítmény.
|