Munkatéri rezgésmérés, vizsgálatok

Régóta ismert, hogy közvetlenül a testünkre jutó vibráció szervezetünk számára káros hatással is lehet. Azokat a mechanikai rezgéseket, amelyek munkaeszközök, használati tárgyak, vagy akár az épületek közvetítésével átadódnak az emberi testre, összefoglaló néven humánrezgéseknek nevezzük (Humanschwingungen, human vibration). Valamennyien naponta ki vagyunk téve ilyen rezgéseknek, például gépkocsiban, autóbuszon vagy vonaton utazva. Fokozottabban érzékelhető a rezgések hatása a munkahelyeken munkavégzés közben, nagy tömegű tehergépkocsik, mezőgazdasági vontatók vezetőüléseiben ülve, helyhez kötött gépek, gépcsoportok (pl. présgép) kezelőhelyein, ill. kézben tartott szerszámgépekkel (pl. motoros láncfűrész, légkalapács, ütvefúró, sarokcsiszoló stb.) történő munkavégzés közben.

A munkahelyeken fellépő mechanikai rezgések hatását az emberi szervezetre már régóta kutatják. A kutatási eredmények szolgálnak a rezgésekkel kapcsolatos munkavédelmi szabványok és előírások alapjául, ill. az emberi testre ható különböző mechanikai rezgések még megengedhető hatásidejének meghatározásához.

A humánrezgéseket két nagy csoportra oszthatjuk:

• egész testre ható rezgések, ill.
• Lokálisan ható, kéz-kar rezgések.

Az egész testre ható rezgések elsősorban a törzset és a fejet terhelik, a rezgő felülettel érintkező testrészeken (pl. ülep, hát, láb) keresztül adódnak át testünkre. Például egy járművezető testét az ülésen, a háttámlán és a kartámaszon keresztül, míg egy szerszámgép kezelőjét a lábán és a kezén át érik a rezgések. A környezetünkből átadódó rezgések ugyancsak egész testre hatnak, ilyen hatások érhetnek bennünket például a közlekedésből adódóan, az épületek födémszerkezetén, falain keresztül. Ha a lakóházunkhoz közel vasútvonal vezet, vagy a közeli közúton nagy a tehergépjármű forgalom, akkor a járművek által okozott vibráció rezgésbe hozza az épület falait, födémszerkezetét és ezek a rezgések a használati tárgyak (szék, ágy stb.) közvetítésével szervezetünkre jutnak. Megzavarhatják munkavégzésünket (pl. mérőszoba, orvosi műtő), de a pihenésünket is (lakóház, szálloda). Az ilyen rezgéseket összefoglaló néven környezetből átadó rezgéseknek, vagy röviden környezeti rezgéseknek nevezzük.

A lokálisan ható rezgések elsősorban a kéz-kar rendszer számára jelentenek rezgésterhelést. Hatásuk vibrációt keltő munkaeszközt kézben tartva jelentkezik, az érintkező testfelület döntően a kéz. Főként a kéz-kar rendszer mechanikai szempontból rugalmas elemeit, vagyis az ízületeket és a vérerek falát károsítják.

Az egész testre ható, ill. a kéz-kar rezgések mechanikai szempontból különbözőek. Szervezetünk érzékenysége a rezgésekkel szemben nem minden frekvenciatartományban egyforma. Bizonyos frekvenciájú rezgések erősebb reakciót váltanak ki, mint mások. Testünk mechanikai szempontból nagyon bonyolult és összetett, erősen csillapított rugó-tömeg rendszerként modellezhető.

A munkahelyi rezgésterhelések határértékeit a 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről tartalmazza.

A munkahelyi, kéz-karra ható rezgésterhelések vizsgálatánál a mérési pontokon a gyorsulásérzékelőket az SA25 rögzítő készletre rögzítjük, majd a rögzítő készletet a dolgozó munkavégzés közben a vizsgált berendezéshez, illetve a munkadarabhoz szorítja. Egyidejűleg mérjük a rezgésterhelést mindhárom (X,Y,Z) irányban.

A mérési pontokon az alkalmazott súlyozó szűrő, kéz-kar rezgés szűrő. A vizsgálat során mérjük a súlyozott egyenértékű rezgésgyorsulás (ah,w)eq(8), (m/s2) és a legnagyobb súlyozott rezgés-gyorsulás (ah,w)max, (m/s2) értékét a műszer PEAK és RMS kimenetén.

A vizsgálati előírások szerint a megítélés alapját a legnagyobb rezgésterhelési értéket mutató irány eredményei képezik.

Az egész testre ható rezgés vizsgálatához a gyorsulásérzékelőket a padozatra helyezzük el, a dolgozók jellemző munkahelyein, a dolgozók szokásos tartózkodási pontjain. Egyidejűleg mérjük a rezgésterhelést mindhárom (X,Y,Z) irányban. A 3141M1 rezgésgyorsulás érzékelőket az MSZ 18163-2: 1998 szabvány M2 melléklete szerinti acél csatlakozó elemre rögzítjük, a csatlakozó elemet pedig a padozatra helyezzük a dolgozók jellemző munkahelyein.

Amennyiben az ülésen szeretnénk a rezgésterhelést vizsgálni (pl. munkagép ülés) az SV 39A rezgésgyorsulásmérő ülőpárnát az ülésre helyezzük és az előzőekben részletezett módon végezzük el a vizsgálatot.

munkatéri rezgésmérés árajánlat kérése